Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1989. (Pécs, 1989)

Tanulmányok és források Baranya XIX. és XX. századi oktatás- és művelődéstörténetéhez - KOVÁCS EMIL: A baranyai református egyházmegye templomainak hangszerel (1983-ban)

A BARANYAI REFORMÁTUS EGYHÁZMEGYE TEMPLOMAINAK HANGSZEREI (1983-BAN) KOVÁCS EMIL Bevezetés Egyházmegyénkben az orgonavásárlás mutatta meg a gyülekezet nagyságát, életképességét, gazdagságát. Hangszereink többsége a XX. században épült. Az I. világháborúban elrekvirálták a fém orgonasípokat a nagyobb haranggal együtt. A síppótlásokat a gyülekezetek megrendelték mindenütt a 20-as évek első felében. Ugyanúgy megtörténtek a harangpótlások is. A II. világháborúban katonai célra egyetlen orgonát sem csonkítottak meg, csak a kisebb harangokat (régi vörösréz) vitték el. Ennek ellenére sok orgonánk tönkrement, sípjait elhordták, alkatrészeit kiszedték az 1945 tavaszi bolgár és partizán megszállás ideje alatt. Utána pedig a tűzőrség miatt kellett állandóan tárva-nyftva hagyni falvainkban a templomajtókat. Ilyen körülmények között orgonáinknak több mint a fele megcsonkult, használhatatlanná vált. Megdöbbentő folytatás: szinte egyetlenegy harangot sem pótoltak gyülekezeteink, és egyetlen orgonát sem hozattak rendbe. A lélekszámban rohamosan fogyó gyülekezeteknek nem volt tehetségük a hangszerek javíttatására, karbantartására. 1948-ban az iskolák államosításakor, egyik napról a másikra megszűntek a kántortanítói állások. Egyházmegyénk összes orgonája elnémult. Alkalomszerűen (eskövő, ünnepség, konfirmáció, nagy ünnep) az orgonapadra ül egy-egy volt kántortanító (lopva), vagy jobb fülű harmonikás legény. Főfoglalkozású, vagy díjleveles kántor, orgonista egy sincs egyházmegyénkben. Ennek ellenére rendszeresen megszólal néhány orgonánk hétről hétre az istentiszteleteken: maga a lelkész, vagy családtagja, templomba járó nyugdíjas zenetanár játszik a hangszeren. Sajnos, a pedálsorok némák. Hangversenyre alkalmas orgonánk nem épült egy sem. A XIX-XX. század fordulója határ: előtte mechanikus orgonák készültek, azóta pedig a „modern" pneumatikus orgona lett az egyeduralkodó. Elektromos kapcsolású hangszerünk egy sincs. ROMOS ORGONÁINK XVIII-XIX-XX. század Régi orgonáink származása - a legtöbb esetben - bizonytalan. Mivel közös tulajdonságuk az, hogy a manuál alsó oktávja hiányos, úgynevezett „tört oktávos", továbbá jellemzőjük, hogy eredetileg pedálmű nélkül készültek, merem gondolni, hogy valamennyi Sopronból, vagy a soproni műhellyel rokonságot mutató orgonagyártóktól kerültek Baranyába. A manuál legalsó oktáv jának hiányos felépítése mindenképpen gazdasági okokra vezethető vissza. Olcsóbb volt az orgona, mivel kevesebb síp, kisebb szélláda, keskenyebb játszóasztal kellett, mintha hiánytalanul