Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1989. (Pécs, 1989)

Tanulmányok és források Baranya XIX. és XX. századi oktatás- és művelődéstörténetéhez - SONKOLY KÁROLY: Kubinyi Elek bólyi plébános naplója az 1852-1885 közötti évekből

KUBINYI ELEK BÓLYI PLÉBÁNOS NAPUÖJA AZ 1852-1885 KÖZÖTTI ÉVEKBŐL SONKOLY KÁROLY A pécsi Káptalani Levéltárban folytatott kutatásaim során* a történész Szentkirályi István Hagyatékában egy vékony, fedelétvesztett, széteső füzetre bukkantam. Az újságpapírra, amelybe később becsomagolták, valaki ceruzával a következőket firkantotta: „Kubinyi nbóly napló".** Bolynak valóban volt egy ilyen nevű papja a XIX. sz. második felében, s az itt közölt kézirat egyik bejegyzését szignálta is. A 74 (a szerző által beszámozott) oldalas napló megsárgult lapjain megelevenedik a szabadságharc bukása utáni évektől a kiegyezést követő évtizedek nagy fellendüléséig tartó korszak. Az első feljegyzés dátuma 1852. márc. 4., az utolsóé 1885. máj. 4. Az érdekes, helyenként irodalmi igénnyel, több-kevesebb következetességgel vezetett napló írója Kubinyi Elek, bólyi esperes plébános a Magyar királyság túlsó végében, a Felvidék ÉNy-i sarkában, a Bars megyei Nyitraszegen született 1819. ápr. 19-én, nemesi családból.*** Itt élő rokonságával, testvéreivel később is tartja a kapcsolatot. Gimnáziumi tanulmányait Esztergomban kezdte és Pécsett fejezte be - Miskolczy András nagyprépost támogatásával. Utána filozófiát és jogot hallga.tott, majd teológiai tanulmányok után, 1842-ben, Pécsett szentelték pappá. Pályája elején szászvári, majd egerági káplán. 1851-ben bízzák rá a bólyi plébánia adminisztrálását. 185ő-ban nevezik ki plébánossá, s élete végéig Bolyban működik, később már mint kerületi esperes. 1887. jan. 25-én, 35 évi bólyi szolgálat után hunyt el.**** Dolgozatomnak, ill. a napló közlésének adhattam volna az „Egy jó plébános" címet is, mivel Kubinyi működésével kiérdemelte ezt. Nem volt olyan fényesen ragyogó csillag az egyházmegye egén, mint kortársai közül Scitovszky János püspök, v. Vörös Mihály őrkanonok, tollával sem szerzett oly hírt magának, mint Haas Mihály, v. Brüsztle József. Mégis szűkebb pátriája, Boly és környéke számára munkássága volt oly jelentős és ismert, mint a fentieké egy nagyobb területen. Naplóját pedig — persze túlzó hasonlattal — Samuel Pepys diáriumával vetném össze. XVII. sz.-i angol társa sem volt író, de szorgalmas feljegyzéseiből jobban megismerhetjük a restauráció kori Anglia (hétköznapjait, mint akárhány jóval kvalitásosabb iro• Itt mondok köszönetet Várnagy Antal levéltáros úrnak, aki e kutatásokat lehetővé tette és tanácsaival segítette. ** Pécs, Kápt. Levt., a hagyatékokat tartalmazó szekrénysorban, I. szekrény, B. oszlop, 1. polc. 2. csomag/12, köteg. •*• Biográfiáját hozza Németh, 193-197. **** Rövid nekrológja a Fünfkirchner Zeitung 1887. jan. 27-i számában, a 3. oldalon olvasható. Ezért az adatért, és több másikért is Móró Mária Annának tartozom köszönettel.