Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1989. (Pécs, 1989)

Tanulmányok és források Baranya XIX. és XX. századi oktatás- és művelődéstörténetéhez - GALAMBOS FERENC: Winkler Mihály a „közjó" előmozdítója a XVIII. században

Közben éjjel kiadós eső voit. Hétfőn reggel a bíró rendelkezése szerint a ha­rangszó után .megjelentek. A tanítóval megüzentem: mivel Isten bőséges esőt adott, nem engedhetem a további ájtatosságot. Inkább jöjjenek misére és adjanak hálát a kapott áldásért. A bíró válasza: folytatjuk az ájtatosságot. A tanító meghozta nekem az üzenetet. Meghagytam neki, hogy kedden a hajnali harangszó után ne nyissa ki a templomot. így is tett és harangozó s után hazament. A nép megjelent, a bíró hívatta a tanítót, hogy nyissa ki az ajtót. A tanító rám hivatkozva nem merte kinyitni. Ha erőszakoskodtok és erővel veszítiek el a kulcsot, ti lássátok! A bíró és esküdtjei: ezt nem akarjuk, de elmegyünk a plébániára és felébresztjük, hogy járuljon hozzá a templom kinyitásához. Zörögtek a kapun, de nem adtam választ. Visszamentek és jelentették a népnek: nem válaszol, bizonyosan mélyen alszik. Az asszonyok gyávasággal vádolták a bírót. Újra zörögtek, de felelet nélkül hagytam őket. Végül is eltávoztak. Azzal akarták megbosszulni magukat, hogy meg­tagadták földemen és rétemen a kötelező munkát. Az intéző azonban utasította őket.. ." 103 „Eddig szokás szerint a gödrei legények május T-jén kedvesüknek, akivel év közben táncolni szoktak, májusfát állítottak. Szép szalagokkal is földíszítették. A leánynak meg az volt a kötelessége, hogy legközelebbi vasárnapon legényének (Tanzbursch) kalapját szalagozza föl. Ezen a vasárnapon ebéd után kezdődött a tánc és 2—3 napon és éjszakán át tartott. Amint ki-ki elgondolhatja, sok baj szár­mazott belőle. A községnek is kárára volt ennyi szép sudár fának kivágása. Ez ellen is tartottam beszédet. Nem egészen eredmény nélkül, Ugyanis a be­széden jelen volt Höckel Ignác intéző 12 éves kislánya, Boriska. Mikor a kislány hazaért, kérlelni kezdte atyját, ne engedélyezze a jövőben a fák kivágását. Az apa mosolyogva válaszolt: Te nem tudod, mit fogok csinálni. Nemsokára kiadta az utasítását, amellyel megtiltotta ilyen fák kivágását. A gödreiek minden módon szerették volna elérni hadd maradjon meg az addigi szokás. De ez nem enge­dett." 104 „Azon a helyen, amelyet a nép Sehiessplatz-nak = lőtérnek nevez, megnyitották a negyedik kocsmát Gödre most elérte teljes .tökéletességét', mert elkészült ez az italozási lehetőség is. így bármilyen irányból lép be valaki Gödrére: keletről, nyugatról, észak vagy dél felől, nyitott kocsma fogadja. Eddig a téglaház felé hiányzott, most itt is megvan a teljesség. Most, február 10-én, azaz hetvened va­sárnap a tekézők már itt versenyeztek a díjért: egy keszkenőért. Talán már harminc éve is van, hogy a faluban nem kugliztak, a földesúr azonban behozta: ő egyedül érkezett ide és a fiúknak kellett a játékot megkezdeni, mert pénzt adott, hogy játszanak előtte. Hogy a kocsmai táncmulatságok még mélyebb gyökeret verjenek, ő maga nyitotta meg a táncot." 105 „Azzal kapcsolatban, hogy Gödre négyvásóros mezővárossá lett, következőket rendeltem el: minden éjjel, télen este 9-kor, nyáron 10 órakor a kisebb haranggal jelet kell adni: okkor a kocsmákban az ivászotot be kell fejezni. Minden éjjel vata­krt ki kell rendelni, aki az éjjeliőr tisztét tölti be és minden órában hangos szóval jelet ad. A tűz ellen készenlétben kell tartani a megfelelő eszközöket: kocsin álljon hordó tele vízzel, kívül létrák stb. A vásárok március 19-én, július 22-én, szeptem­ber 7-én és november 5-én esedékesek." 106 „Az idei évben (1798) búcsúkor, augusztus 15-én olyan nagyszámú búcsú s érke­zett, mint még soha máskor, amióta e község áll... Csak az volt sajnálatos, hogy oz ördög ezt az ájtatos összejövetelt vérontással és gyilkossággal zárta le. Ugyanis a kiskeresztúri kocsmában összegyűlt kaposkeresztesiek megtámadták a berki ura­dalmi hajdút. Kegyetlenül megverték, mivel már régóta fenték rá fogukat. Nem­sokára azután a magyarok és a németek között tört ki a veszekedés és ez így végződött: A kocsma mellett lakó cipész fáján volt néhány körte. Mikor a cipész felesége a körtéket kezdte leszedni, a magyarok megpofozták, az meg visszaütött. A cipész is oda sietett, hogy megvédje feleségét és körtéit. De az ittas magyarok rárohan­tok, földre teperték úgy, hogy alig tudott feleségével együtt biztos helyre mene­103 Gödrei, pl. tört. 105. o. 1M Uo. 83. o. «* Uo. 194. o. 106 Uo. 233. o. Bonyhád is Winkler idején lett négyvásáros mezőváros = oppidum, 1783­ban.

Next

/
Oldalképek
Tartalom