Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1989. (Pécs, 1989)
Tanulmányok és források Baranya XIX. és XX. századi oktatás- és művelődéstörténetéhez - GALAMBOS FERENC: Winkler Mihály a „közjó" előmozdítója a XVIII. században
Közben éjjel kiadós eső voit. Hétfőn reggel a bíró rendelkezése szerint a harangszó után .megjelentek. A tanítóval megüzentem: mivel Isten bőséges esőt adott, nem engedhetem a további ájtatosságot. Inkább jöjjenek misére és adjanak hálát a kapott áldásért. A bíró válasza: folytatjuk az ájtatosságot. A tanító meghozta nekem az üzenetet. Meghagytam neki, hogy kedden a hajnali harangszó után ne nyissa ki a templomot. így is tett és harangozó s után hazament. A nép megjelent, a bíró hívatta a tanítót, hogy nyissa ki az ajtót. A tanító rám hivatkozva nem merte kinyitni. Ha erőszakoskodtok és erővel veszítiek el a kulcsot, ti lássátok! A bíró és esküdtjei: ezt nem akarjuk, de elmegyünk a plébániára és felébresztjük, hogy járuljon hozzá a templom kinyitásához. Zörögtek a kapun, de nem adtam választ. Visszamentek és jelentették a népnek: nem válaszol, bizonyosan mélyen alszik. Az asszonyok gyávasággal vádolták a bírót. Újra zörögtek, de felelet nélkül hagytam őket. Végül is eltávoztak. Azzal akarták megbosszulni magukat, hogy megtagadták földemen és rétemen a kötelező munkát. Az intéző azonban utasította őket.. ." 103 „Eddig szokás szerint a gödrei legények május T-jén kedvesüknek, akivel év közben táncolni szoktak, májusfát állítottak. Szép szalagokkal is földíszítették. A leánynak meg az volt a kötelessége, hogy legközelebbi vasárnapon legényének (Tanzbursch) kalapját szalagozza föl. Ezen a vasárnapon ebéd után kezdődött a tánc és 2—3 napon és éjszakán át tartott. Amint ki-ki elgondolhatja, sok baj származott belőle. A községnek is kárára volt ennyi szép sudár fának kivágása. Ez ellen is tartottam beszédet. Nem egészen eredmény nélkül, Ugyanis a beszéden jelen volt Höckel Ignác intéző 12 éves kislánya, Boriska. Mikor a kislány hazaért, kérlelni kezdte atyját, ne engedélyezze a jövőben a fák kivágását. Az apa mosolyogva válaszolt: Te nem tudod, mit fogok csinálni. Nemsokára kiadta az utasítását, amellyel megtiltotta ilyen fák kivágását. A gödreiek minden módon szerették volna elérni hadd maradjon meg az addigi szokás. De ez nem engedett." 104 „Azon a helyen, amelyet a nép Sehiessplatz-nak = lőtérnek nevez, megnyitották a negyedik kocsmát Gödre most elérte teljes .tökéletességét', mert elkészült ez az italozási lehetőség is. így bármilyen irányból lép be valaki Gödrére: keletről, nyugatról, észak vagy dél felől, nyitott kocsma fogadja. Eddig a téglaház felé hiányzott, most itt is megvan a teljesség. Most, február 10-én, azaz hetvened vasárnap a tekézők már itt versenyeztek a díjért: egy keszkenőért. Talán már harminc éve is van, hogy a faluban nem kugliztak, a földesúr azonban behozta: ő egyedül érkezett ide és a fiúknak kellett a játékot megkezdeni, mert pénzt adott, hogy játszanak előtte. Hogy a kocsmai táncmulatságok még mélyebb gyökeret verjenek, ő maga nyitotta meg a táncot." 105 „Azzal kapcsolatban, hogy Gödre négyvásóros mezővárossá lett, következőket rendeltem el: minden éjjel, télen este 9-kor, nyáron 10 órakor a kisebb haranggal jelet kell adni: okkor a kocsmákban az ivászotot be kell fejezni. Minden éjjel vatakrt ki kell rendelni, aki az éjjeliőr tisztét tölti be és minden órában hangos szóval jelet ad. A tűz ellen készenlétben kell tartani a megfelelő eszközöket: kocsin álljon hordó tele vízzel, kívül létrák stb. A vásárok március 19-én, július 22-én, szeptember 7-én és november 5-én esedékesek." 106 „Az idei évben (1798) búcsúkor, augusztus 15-én olyan nagyszámú búcsú s érkezett, mint még soha máskor, amióta e község áll... Csak az volt sajnálatos, hogy oz ördög ezt az ájtatos összejövetelt vérontással és gyilkossággal zárta le. Ugyanis a kiskeresztúri kocsmában összegyűlt kaposkeresztesiek megtámadták a berki uradalmi hajdút. Kegyetlenül megverték, mivel már régóta fenték rá fogukat. Nemsokára azután a magyarok és a németek között tört ki a veszekedés és ez így végződött: A kocsma mellett lakó cipész fáján volt néhány körte. Mikor a cipész felesége a körtéket kezdte leszedni, a magyarok megpofozták, az meg visszaütött. A cipész is oda sietett, hogy megvédje feleségét és körtéit. De az ittas magyarok rárohantok, földre teperték úgy, hogy alig tudott feleségével együtt biztos helyre mene103 Gödrei, pl. tört. 105. o. 1M Uo. 83. o. «* Uo. 194. o. 106 Uo. 233. o. Bonyhád is Winkler idején lett négyvásáros mezőváros = oppidum, 1783ban.