Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1989. (Pécs, 1989)

Tanulmányok és források Baranya XIX. és XX. századi oktatás- és művelődéstörténetéhez - GALAMBOS FERENC: Winkler Mihály a „közjó" előmozdítója a XVIII. században

mintha püspök lenne. A másik bort öntött kezére. A harmadik és negyedik nevetgélve ivott és a körülállókat megkérdezte, nem kívánnak-e szenteltvizet. Közben a bort mutogatták nekik. Következő vasárnap mise után a templom előtt nyilvánosan hat botütéssel büntettettem meg őket a bíróval."

93 Ruházkodásban való luxus: 1604. év legelső följegyzése: „Napról napra jobban terjed a gödreiek között a ruházatban való mértéktelen költekezés: a szolgálólányok megtartják teljes fizetésüket, hogy a körülményeiket messze fölülmúló ruhákat vásárolhassanak. Amikor ezt a szegényebb lakosok lányai látják, fenyegetőzve állnak szüleik elé azzal a követeléssel, ha nem vesznek nekik is ilyen szép ruhákat, otthagyják a szülői házat és szintén szolgálni mennek."

94 Winkler néha örvendetes vonásokat is följegyez: Konner Mátyás és felesége igen jámbor módon nevelte gyermekeit. Lányát sohasem lehetett a többi lánnyal kocsmában látni. Megvolt benne minden szerénység, amivel egy keresztény lánynak rendelkeznie kell. Most eljegyezte Fogel János cipész, aki özvegy volt. Jegyesoktatás alkalmával olyan szerényen viselkedett, mintha kezdettől apácák nevelték volna. Szemét állandóan lesütötte és úgy felelt a kérdésekre. Egy kapucinus novicius példát vehetne tőle. Hogy biztassam a többi lányt, hogyan kell viselkedntök, az esketés után a vőlegényt, menyasszonyt és a koszorús lányokat behívtam a plébániára. A tanúk szokás szerint jöttek be. Mindenki csodálkozva várta, mi fog most történni. Ezekkel a szavakkal fordultam a menyasszonyhoz: lányom, teérted nem hiába fáradoztam, ime ajándékot adok. (Egy Mária-képet, amint az anya karjai között tartja a keresztről levett Krisztust.) Fogadd el e képet, hogy Krisztus és édesanyja mindig veted legyen. — A képet előbb szépen berámáztattam. A jelenlévők mind könnyeztek, majd szülei házába kísérték a menyasszonyt, mert ott volt a lakodalom.. ."

95 Keresztelés : Meg gyökeresedett szokás, hogy keresztelés után bába és keresztszülők egyenesen a kocsmába mennek. A kisgyereket valahol a sarokban helyezik el és órákig iszogatnak. Igen soká kellett beszélnem, míg ezt az eléggé el nem ítélhető szokást elhagyták. A bába a keresztszülőkre hivatkozott, a keresztszülők meg azzal mentegették magukat, hogy a bába miatt keli így tenniök."

98 Gyereknevelés : „...1790 pünkösd utáni utolsó vasárnap mondottam beszédemben: a sas a nap felé tartja kicsinyeit stb. fgy kell a szülőknek is kezdettől, a gyermekkortól Isten ismeretére tanítani gyermekeit. De itt nálunk karjukon a kocsmába viszik a kicsiket. — Aznap este tíz óra tájt a kocsmából hazafelé menet egyik szülő — irántam való megvetésből - gyermekét magosra emelte ablakom felé, hogy meglássam .. .'

,97 Vallásról, erkölcsről: „A leányifjúság körében elég nagy a fesletség. Alig van szégyenérzet és pirulni tudás. Mindnyájan ott vonnak a kocsmai táncmulatságokon. Még a szentmártoni kocsmába is elmennek. Onnan éjjel térnek haza és a fiúk társaságában. Az idén 83 Uo. 114. o. 94 Uo. 182. o. 95 Uo. 175. o. 96 Uo. 68. o. - Garay Alajos a lovászhetényi pl. tört-ben leírja községe népszokásait az 1850 körüli időkből. Ö is megemlíti, hogy nem egy községben a templomból a kocsmába mennek. 97 Uo. 57. o.