Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1989. (Pécs, 1989)

Tanulmányok és források Baranya XIX. és XX. századi oktatás- és művelődéstörténetéhez - GALAMBOS FERENC: Winkler Mihály a „közjó" előmozdítója a XVIII. században

A németek nem olyan együgyűek a forrás tiszteletében, ők meg a templomban lévő képet tartják csodatevőnek. Szerdán és szombaton mindenfelől ide zarándo­kolnak. Nagyon elősegíti ezt az ostobaságot Sporer Felicián, népiesen „páter Meg­lehet", az ágostonos szerzetesekből, aki minden szombaton beszédet mond a ká­polnában. Beszédeiben csak az istenanya nagy pártfogásáról és irgalmáról szót, annyira, hogy majdnem Jézus Krisztus elé helyezi őt. Beszédeivel inkább oz uraság­nak, mint Istennek kíván tetszeni. Ha ezt nem tenné, már régen vissza kellett volna térnie pécsi kolostorába. De tűrik a forrás miatt, hogy a népet odacsalogassa. A hőgyészi plébános, Henckelmann János, igen sajnálatraméltó, mert sok lelki kínt szenved. Éjjel-nappal őrködni kénytelen, hogy a szerzetesek közül némelyek oda ne költözzenek és a „csodálatos" képnél be ne rendezkedjenek. Két évvel ezelőtt egy győri származású Pater Antal nevű ferences a tolnai házból, már el­helyezte ott ágyát, mint urasági káplán. A plébános sietve jelentette a dolgot Püspök úrnak. Igy utasították az esperest, hogy a borát az urasági kastélyban helyezkedjék el. Márta-ünnepeken a hőgyésziek mind kimennek Csicsóba és a plébánosnak nem marad hívője otthon a templomban. De más plébániákról is tömegesen zarándo­kolnak oda. Egy másik botrányt jelent az, hogy ilyen ünnepeken a kereskedők is Összejönnek itt, zsidók is, másvallásúak is. A zsidók egészen a kápolna főbejára­tóig mentek és ott rakták le eladásra szánt áruikat. A kapu előtt oltár állt, hogy könnyebben lehessen a hívőket áldoztatni. E körül voltak zsidók, másvallású keres­kedők. Ezt a vásárt magam szüntettem meg és sátraikat lent az ároknál kellett eihetyezniök. Német beszédet is mondtam és a visszaélések ellen dörögtem. Ezt sokan rossz néven vették tőlem. De még inkább magamra vontam a magyarok titkos gyűlöletét, mikor beszédemben föltettem a kérdést, miért mutatnak akkora nagy tiszteletet a forrás iránt? Rámutattam, nem a forrás szent, hanem szent annak a Teremtője, aki az Oltáriszentség ben rejtőzik. Menjetek hát inkább be a templomba és tisztel­jétek Szűz Mária által az Úristent. A kápolna előtt megmondtam Pitznaker József, kerületi esperes, teveli plébánosnak és Nagy István prefektus úrnak, hogy én tulaj­donképpen nem ájtatosságra, hanem vásárra vezettem ide népemet és egyben ki­jelentettem, hogy ha nem szüntetik meg a vásárt, soha többé nem vezetem kör­menetben ide a népet. Végül szeptember 17-én, mikor fent említett P. Felicián, népiesen „Pater Megtehet"-tel a hőgyészi plébános úrnál voltam, komolyan figyel­meztettem, ne engedje meg a jövőben, hogy a nép ájtatosságból nevezett forrás­nál mosakodjék, mert különben nyilvánosan lépek föl ellene, inkább szüntesse meg ezt a visszaélést. Fölolvastam neki a trentói zsinat határozatait is, melyek a cso­dákra vonatkoznak." 74 Mária Terézia királynő az 1764. évi országgyűlésen teherviselőképességük érde­kében hivatalosan védelmébe vette a jobbágyokat. Következményei: a dunántúli parasztmozgalmak. Sopron, Vas, Zala és Somogy megye voltak fő színhelyei, de fölkeltek a túlságosan nagy robotterhek ellen a Tolna megyeiek is. Ezekről számol be Winkler 1766. április 22-én meghalt nagybátyja, Jäger Antal. Pénzhagyatéká­nak fölhasználásával Gödrén templomot szándékozott építeni: „... hacsak a jelenlegi igen zavaros idők meg nem akadályoznak tervem meg­valósítása bon. Ó jaj! igen szerencsétlen körülmények vannak mostanában e hazá­ban. Több vármegyében föllázadtak az alattvalók a földesurak ellen; nem akarnak többé robotról hallant, míg csak királyi rendelet nem szabályozza a kérdést. A lá­zadás már múlt évben'kezdődött Vas megyében. Most tovább terjedőben van Ba­ranya, Tolna és Somogy megyében. A herényiek május 11-én jelentették ki, hogy a lázadókhoz csatlakoznak: Balaskó Ferenc bírót, Kisling Jakab és Frech Márton esküdteket botokkal kegyetlenül helybenhagyták, mivel ezek nem akarták a csatla­kozást elfogadni. Ettől a naptól megtagadták a robotot. Hasonlóképpen szembe­helyezkedtek a robotmunkával a szárásziak, az udvariak pláne letették a bírót és egyik-másik esküdtet. A gyönkiek annyira uraik ellen fordultak, hogy egy szíwel­74 Uo. 78. o. Sporer Feliciánt azért nevezték Pater Meglehetnek, mert más magyar szót nem tudott és ezt minduntalan használta.

Next

/
Oldalképek
Tartalom