Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1989. (Pécs, 1989)

Tanulmányok és források Baranya XIX. és XX. századi oktatás- és művelődéstörténetéhez - KOMLÓSI SÁNDOR: Fejezet a pécsi óvodák történetéből

„Mi, kik a helyiséget megtekintettük, ezt minden tekintetben czélirányosnak s különösen a testi nevelés szempontjából előnyösnek találtuk. Az óvoda előtt egy szép kertecske terül el s ebben van a testgyakorló intézet is a kisdedek számára s eszerént ki merjük mondani, hogy nincs hazánkban oly óvóintézet, mely mind belszervezet-, mind a helyiségre nézve a pécsivel vetekedhetnék. A gyermekek minden utcai zaj-, lárma- és egyéb közlekedéstől elzárva, egy szép kertecskében, melyben fürdő is van, egész nap szabadon mozoghatnak, dalolhatnak, tanulhatnak s a szülők a legnyugodtabbak lehetnek, hogy gyermekeik jó helyre, biztos őrizet alá és jó kezekbe adattak."

49 Két hónap múlva arról ad hírt, hogy a pécsi Dalárda hangversenyének tiszta jövedelméből 20 ft-ot adományozott a pécsi kisdedóvodai alaptőke növelésére, mely utánzásra méltó tettéért a nevelés barátai nevében köszönetet mond a lap.

50 Augusztusban közli, hogy Zentán kisdedóvodát akarnak létesíteni és felhívásukban idézték Deák Ferencnek egy óvoda megnyitásakor mondott szavait: „Az egymásra keletkező egyletek és intézetek sorában egy sincs oly nemes és szent czélu vállalat, mely a közrészvétet és pártolást annyira megérdemelni, mint a kisdedóvoda." Kommentár: „Jó lesz ezt Pécsett is meghallani, hol a kisdedóvodák iránt igen nagy a részvételenség, ugy, hogy Szigriszt József ur magán kisdedóvodája alig teng."

51 A folyóirat szeptemberi számában maga Szigriszt szól a szülőkhöz és gyámokhoz. Először is tudatja, hogy intézetében az új iskolaév okt. 1-jén veszi kezdetét, majd tájékoztatja a szülőket az óvodák irányáról és az első (korai) nevelés hasz náról. „A kisdedóvodák nem célozzák azon rendszeres tanítást, amely a rendes tanodákban adatik elő. A kisdedek azonban az ülés és bábbá való idomulásnál többet is tanuljanak; mert a gépiesség elöli a szellemet. - Én tehát azon irányt követem a rámbízott kisdedekkel, amely koruk-, erejök- és hajlamaiknak megfelel, a beszédbeni gyakorlat, az életbeni engedelmesség és rendhez, más gyermekekkel társas élethez szoktatás, czélszerü, jól rendezett s lélekderírő játék, testgyakorlat és ének által, hogy előkészíttessenek az élet nagy iskolájára. - Minthogy a gyermekek korán óvandók azon veszedelmektől, melyek nemcsak testöket, de leiköket is fenyegetik, hát szükséges, hogy a gyermekek még azon időben küldessenek az óvodába, amidőn leikök romaltan s üres könyvhöz hasonlít. A szakértő tanító elővigyázattal irand e könyvben, hogy a mivelődés nagy munkája a kivánt módon czélhoz segíttessék. — Nagyon jól cselekednének hát a szülők, ha gyermekeiket már 3-ik életévökben - néha már korábban is - óvodák felügyelésére biznák. A serdültebb gyermekek az olvasás, irás és számtan első elemeiben, az arra alkalmas leánykák pedig a női kézimunkákban is oktattatnak."

52 1867. augusztusban közli a lap, hogy Esztergomban a kisdedóvóegylet fővédnökévé Simor hercegprímást választották. Megjegyzi ezzel kapcsolatban: „Pécsett is akartak ily kisdedóvó egyletet alapítani, de mindeddig csak óhaj mellett maradtunk. Már egyszer itt volna az ideje ez ügyben is valamicskét kezdeményezni."

53 Rapos József szerint „Pécsen a 2-ik (magán) óvoda 1860. febr. 1-jén nyittatott Szigriszt József által, kt az előbbeni után hátra maradt s 1700 ft-ra növekedett alapítvány élvezetében részesül és a várostól 6 öl fát kap évenként; gyermekszám 85; vezetője Szigriszt József 49 Kalauz, Pécs, 1866. II. évf. 29. sz. ápr. 20. 461. old. 50 Kalauz, Pécs, II. évf. 1866. május 4. 31. sz. 491. old. 51 Kalauz, Pécs, II. évf. 1866. aug. 17. 46. sz. 732. old. 52 Kalauz, Pécs, II. évf. 1866. szept. 28. 52. sz. 829-830. old. 53 Kalauz, Pécs, III. évf. 1867. aug. 12. 45. sz. 360. old.