Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1989. (Pécs, 1989)
Tanulmányok és források Baranya XIX. és XX. századi oktatás- és művelődéstörténetéhez - KOMLÓSI SÁNDOR: Fejezet a pécsi óvodák történetéből
kétely nem forog fenn. 28 Okt. 1-jei keltezéssel, okt. 3-án expediálták a választ a .szept. 24-i, 8632. sz. iratra, miszerint Szigriszt József óvodaalapításával kapcsolatban politikai szempontból semmi kétely nem merült fel. Ismét aláhúzzák, hogy igen kívánatos, hogy az előző években már itt fentállott általánosan szükséges intézet ismét megnyittatnék. Ilyen körülmények mellett a magisztrátus kéri a megyei hivatalt, hogy a cs. k. soproni helyhatósági osztálynál pártfogolja és eszközölje ki a kérdéses intézet létesítési engedélyét. 29 Ilyen sok, bár viszonylag gyors, mindössze 5 hónapos bürokratikus eljárás után 1859. november 29-én kelt püspöki átiratban kap értesítést a cs. kir. Pécsvárosi Polgármesteri Hivatal arról, hogy „a soproni cs. kir. Helytartósági Osztály f. év nov. 18-án 24.644. sz. alatt kelt... határozmánya által Szigriszt József magán tanító úrnak engedelmet adott arra, hogy Pécs városa kebelében, katolikus gyermekek számára kisdedóvodát nyithasson, felsőbb e tekintetben menesztett rendeletek megtartásával mégis, s különösen, hogy kizárólag csak katolikus gyermekeket felvehessen, és csak katolikus tanítókat, tanítónőket vagy ápolónőket alkalmazzon az intézetben." 30 Ugyanezen a napon kelt a megyei hatóságnak a pécsi magisztrátushoz küldött német nyelvű értesítése ugyanerről az engedélyről. Itt fel is sorolja azokat a ,,felsőbb rendeleteket", melyekre a püspök célzott. Ezek a cs. k. Kultusz- és Oktatási Minisztérium 1859. jún. 10-i F 506. sz. és ennek folyományaként 1859. szept. 2-i 7981. sz. rendeletek, melyek értelmében az intézetbe csak katolikus vallású egyének járhatnak és alkalmaztathatnak. 31 Ezen rendeletek eredeti szövegeit eddig még nem sikerült tanulmányoznom. Érdemes a hivatalos iratok áttekintése után megnézni azt is, hogy az irodalomban milyen adatok találhatók Szigriszt József óvodájáról. A már idézett Németh Béla így emlékszik vissza: „... a nagyon ismert Sziegriszt János helyébe jött kevésbé ismert Sziegriszt Józsefbe kezdetben nem helyeztek elég bizalmat - ezért az 1860-ban megkezdett kisdedóvót nem is lehet a Sziegriszt János által megkezdett óvóval ugyanazonosnak, hanem inkább folytatásának kell tekinteni," 32 P. Szathmáry Károly szerint 1860-ban Pécsett Szigriszt József nyitott magánóvodát a város támogatása mellett. 33 Várady Ferencnek a milléniumkor megjelent könyvében ez áll: „1860-ban Szigriszt József, a hazai óvodaügy egyik legjelesb úttörője, a város és a »Pecsi Takarékpénztár* segélyezése mellett állított föl magánjellegű óvót." 34 Dr. Rónaky Kálmán magáról az óvoda alapítójáról is ír: „A szabadságharc lezajlása után 1850-ben Szigriszt József budapesti tanító, mint politikai fogoly Pécsre került fogházba, ahol két havi elzárás után katonai szolgálatra ítéltetett. Be is sorozták az 52. gyalogezredbe. Az akkori törvények szerint 28 BML. Pécs város tanács iratai 7052/Xb/i 1859 (előző szám: 6342/1859). K.K. ComitatsBehörde zu Fünfkirchen. - Kelt 1859. szept. 24. (Megyei szám 8632.) 29 Lásd 28. sz. jegyzetet; Bericht an die löbl.k.k. Comitats-Behörde. Hier, 1859. okt. 1. 30 Lásd 27. sz. jegyzetet; Tek. Cs. kir. Pécsvárosi Polgármesteri Hivatalnak 1859. nov. 29-én Girk György püspök. 31 BML. Pécs város tanács iratai 8647/Xb/2 1859. nov. 29. - An den Magistrat, Hier, (megyei szám: 10504; vonatkozási szám: 7052/1859. - 28. sz. jegyzet.) 32 Lásd a 12. sz. jegyzetet. 33 P. Szathmáry Károly: A magyar kisdedóvás és nevelés rövid története. Bp., 1887. 76. old. 34 Várady Ferenc: Baranya múltja és jelene. Pécs, 1896. I. kötet 356. old.