Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1989. (Pécs, 1989)

Tanulmányok és források Baranya XIX. és XX. századi oktatás- és művelődéstörténetéhez - KOMLÓSI SÁNDOR: Fejezet a pécsi óvodák történetéből

A fentiek alapján megállapítható, hogy az első pécsi magánóvodának 1845. februárjában bekövetkezett megszűnése után már 1846 elején, tehát egy évvel később, működött a Siegriszt János által vezetett, szintén magán kisdedóvó intézet, melynek 150-160 óvodása is volt. Ez is megszűnt 1857 végén, 1858 elején, mert vezetője kántor, ill. zenetanár lett. Mindkét intézmény valóban iskolás rendszerben működött, így az 50-es évek végén már nem felelt meg az óvodázás elveinek. A városi tanács is foglalkozott az 1858. május 10-t ülésen az óvoda megszűntével előállott helyzettel, és mivel az eddigit nem tartotta megfelelőnek, viszont „az e célra szánt alapítvány után nyert kamatokbul pedig alkalmas intézet fel nem állítatható, ennélfogva a cs. k. megyehatóságtól 1857. martius 19-én 11.075. sz. a. érkezett leirat szellemében a községtanács elhatározta az újólag megpendített kisdedóvási eszmével mindaddig felhagyni, míg e célra elegendő pénzerő rendelkezésre nem álland."

18 Ezzel teljesen egyetértett a püspök is, egyúttal megírja, hogy az alapítványi tőke 1390 ft 22 kr, az évi kamat 69 ft 30 2/4 kr.

19 Egy évvel később, 1859. június végén Szigriszt Josef Privat-Lehrer német nyelvű beadvánnyal fordul Pécs magisztrátusához óvoda létesítésének engedélyezéséért. Hivatkozik arra, hogy ebben a szabad királyi városban az iskolaügy máris a legmagasabb virágzási fokot érte el, mert a magistratus gyakran bizonyította érzékenységét a nevelés- és oktatásügy támogatása iránt, ezért meri kérni egy kisdedóvóintézet (Kleinkinderbewahranstalt) megnyitására az engedélyt, mely intézet iránt általános kívánság nyilvánul meg. Bizonyítványt csatol a preparandia dicséretes eredményű elvégzéséről, altanítói működéséről Pest-Budán, ahol kisdedóvóintézetben látogatott, tanított, és így elég alkalma volt megismerni ezen intézmény belső életét és feladatát, végül tanácsi igazolást erkölcsi-politikai magatartásáról.

20 Július 1-jén már el is készült az előadói fogalmazvány a döntésről, melynek alapján átír a város a püspöknek: „Szigriszt József itthelyi magántanítónak az e Városban kisdedóvó intézetnek nyithatására a Tanáts által engedelem adatván" kéri az e célra alapított tőke kamatainak Szigriszt részére történő utalványoztatását.

21 Július 17-én a városi tanács jelentést tesz a cs. és kir. megyei hatóságnak, hogy Szigriszt Józsefnek megadta az engedélyt a kisdedóvó megnyitására, mivel már volt is ilyen, másrészt a nevelés- és oktatásügy előmozdítása szükséges. A magisztrátus azt kéri a cs. és kir. Helytartótanácstól, hogy jóváhagyó záradékkal pártfogolja kegyesen a döntést. A városnak nem lesz kiadása az intézetre, mert a folyamodó saját kockázatára ajánlotta létesíteni.

22 Augusztus 2-án a püspökmegyei hatósághoz is átír a tanács: a kisdedóvóintézetet szükségesnek tartja, s mivel a kérelmező a képzettségét igazolta, nem merült fel aggály, hogy a püspökséget megkérjék az engedélynek az illetékes magasabb helyen való jóságos kieszközlésére. Ha az engedélyt a magasabb fórum megadja, kérik, hogy a Scitovszky püspök által ittléte alatt a már fennállott kisdedóvoda pártolására alapított tőke kamatait a most szándékolt óvoda számára biztosítsa.

23 18 Lásd 15. sz. jegyzetet. 19 Lásd 16. sz. jegyzetet. 20 BML. Pécs város tanács iratai 4801/Xb/i 1859. június 27-én kelt: An Einen Löblichen Magistrat zu Fünfkirchen unterthönigste Bitte des Josef Szigriszt Privat-Lehrer. ?1 Lásd 20. sz. jegyzetet: — Josef Szigriszt bittet um die Bewilligung eine Kleinkinderbewahranstalt hierort eröffnen zu dürfen (fogalmazvány júl. 1. kelettel). - Levél mélt. Girk György megyéspüspök úrnak Helyben, július 9/859. 23 Lásd 20. sz. jegyzetet. - Bericht an die hochl.k.k. Civitats Behörde, Hier, 1859. július 17. 23 Lásd 20. sz. jegyzetet. - A pécsi tanács 1859. aug. 2-án kelt: Ad der hochehrwürdige Bischöfliche Ordinariat.