Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1989. (Pécs, 1989)

Tanulmányok és források Baranya XIX. és XX. századi oktatás- és művelődéstörténetéhez - RAJCZI PÉTER: A Miasszonyunkról nevezett női Kanonok Rend pécsi róm. kat. tanítónőképző intézetének története 1895-1948

esemény zavarta meg a szüneti nyugalmat, melyet trónörökösünk Ferenc Ferdinánd és neje, Zsófia meggyilkolása (június 28-án) idézett elő, mely nagy háborút követ­keztetett" - írja röviden a nagy fordulópontot a rendház történetírója. III. Az 1914/15-ös tanévtől kezdve a nevelés terén is mindjobban érződő probléma a háború, amely mind a gyermekek családi életében, mind a gazdasági helyzet­ben igen nehéz feladat elé állítja az iskolát is. Általánossá válik a hadbavonultak családtagjai segítésére indított gyűjtés, és ennek a célnak a szolgálatába állítják a kézimunka gyakorlást is. Meleg ruha­neműeket kötnek, a pécsi katonai kórházak ruháit, ágyneműit javítják stb. De en­nek a célnak szolgálatába állítják a természetrajzi kirándulásokat is. Ezek gyógy­növények gyűjtésével függnek össze ettől kezdve, és így különösen igen nagy mennyiségben gyűjtik a VKM felhívására is a szederlevelet. A munkák végzésére már 1915-től kezdve igényelnek is alapanyagot, és rendszeresen kapnak általában 100 kg gyapjút feldolgozásra. A kézimunkaórák eredményeként a javításokon kívül nagy mennyiségben küldenek vászoningeket, alsónadrágot, flanellinget, gyapjú­harisnyát, posztócipőt, dohányzacskót (!) stb., amelyek mind jelentős mértékben a tanítónőképző növendékeinek a munkája. 24 A gimnáziumban ugyanis kézimun­katanítás nem volt, és ők inkább gyűjtéssel járultak hozzá a segítéshez. 1916. má­jus 18-án a VKM elismerő iratában megállapítja, hogy ,,a tanítónőképző növen­dékei honleányi lelkesedéstől indított szorgalmas munkájukkal a többi intézet ez irányú munkásságát jóval felülmúlva nagy mértékben részt vettek a hősiesen küzdő haderőink téli ruházattal való felszerelésében". Még 1913-ban közölte a VKM, hogy kívánatosnak tartaná, ha a tanítóképzők mellett gazdasági ismétlő iskola is szerveztetnék abból a célból, hogy a falusi életbe kikerülő fiatal tanítónők gazdasági ismeretei megfelelő szinten legyenek, önkéntes jelentkezés alapján 16 tanulóval megkezdte ez a tanfolyam a működé­sét 1913. november 18-án. Később azonban az itt tanított tantárgyak a rendes ta­nítás körébe kerültek, és így az az iskola a tanítónőképző keretein belül meg­szűnt. 25 Ugyancsak még 1913-ban az egyházi hatóságok óhajára beillesztették a nő­kántorképzést is, amelyre azonban csak hárman jelentkeztek. Később is ez - a nő­kántorképzés - szemben a püspöki tanítóképzővel — csak kivételes volt, illetve csak kivételesen tettek ilyen jellegű vizsgát a jelöltek. (Mivel erre az egyes egy­házközségeknek igénye általában nem volt.) 26 1914 március havában alakult meg az Ifjúsági Leányegyesület a IV. éves tanító­jelöltek körében. Céljuk volt az iskolai ünnepélyek rendezése mellett a tanítói pályára való alaposabb felkészülés elősegítése. így még 1914 tavaszán budapesti előadóktól előadást hallgattak a gyakorlati tanításról, valamint az énektanítás módszertanáról. A IV. éves jelöltek rendszeresen részt vettek az egyházmegyei tanítógyűléseken, és az ott hallottakról, tanultakról rendszeres feljegyzéseket kel­lett készíteniök. Mivel az államsegélyes iskolák igazgatását külön kellett választani a nem állam­segélyesektől, Zichy püspök az összes iskola igazgatásától különválasztotta a ta­2Í Uo. 1916. május. 25 Évkönyv, 1913. november. 26 Uo. 1913.

Next

/
Oldalképek
Tartalom