Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1989. (Pécs, 1989)

Tanulmányok és források Baranya XIX. és XX. századi oktatás- és művelődéstörténetéhez - RAJCZI PÉTER: A Miasszonyunkról nevezett női Kanonok Rend pécsi róm. kat. tanítónőképző intézetének története 1895-1948

levele, amelyben francia apácák befogadása tárgyában a legnagyobb óvatosság­ra int, mivel ,,az okok, amelyek engem arra bírtak, hogy Nagyontisztelendóségedet idegen apácák befogadásától óvjam, nem szűntek meg". 15 (Menekültek befogadá­sának kérdése majd 1944 tavaszán merül újra fel, de már sokkal pozitívabb for­mában.) A franciaországi események éveken keresztül visszatérő problémát okoznak. 1908. november 30-án Proisse de Mattaincourt (Vosges)-ből kelt latin nyelvű levél­ből értesülünk, hogy a rendalapító sírja is veszélyben van. A rend 20 tagjának en­gedélyezték az ottmaradást, a többieknek menekülni kellett. Magyarországra jöt­tek, ahol Törökbálinton telepedtek le, és ott szerveztek iskolát. A levélíró szavai szerint: „Üldöztetést szenvedünk és szorongunk. Gonosz emberek kezébe jutot­tunk, kik bennünket, mint valami rablók - amint ti is tudjátok - mindenünkből ki­fosztottak." (Ugyanebben az időben állítják fel Pécsett - a napóleoni háború során itt el­temetett francia katonák emlékére — az ún. Francia emléket, amely felavatása nagy ünnepségekkel történik. De a felavatáson a zárda diákjai, a közéletben vezető szerepet játszó pécsi ciszterci gimnázium tanáraival és diákjaival együtt nem vesznek részt testületileg, mert — ahogy a ciszterci História Domusban olvas­ható — „nem tartottuk a betegségben véletlenül itt elhalt francia katonák bizony­talan fekvőhelyének szoborral való megjelölését oly momentumnak, amely az inté­zet részvételét indokolta volna".) Ugyanakkor valamennyi iskola — így a tanítónőképző diákjai is — testületileg vesz­nek részt a Kossuth-szobor leleplezésén. 16 A zárda épülettömbje az iskolák fejlődése következtében mindinkább szűk lesz, és így szükségessé válik annak bővítése. A püspök és a káptalan anyagi támoga­tásával egy újabb szárnyat építenek hozzá, amelybe egyelőre a felsőbb leány­iskola osztályait helyezik el. így a tanítónőképző részére a régebbi (a főbejárattal rendelkező) épületből több helyiség jut. 17 A rendi szabályzat szerint valamennyi rendház önálló egység, tehát egyikből a másikba való áthelyezésre lehetőség nincs (szemben a férfi szerzetesrendekkel), így érthető, hogy 1909-ben a pozsonyi rendházból német nyelvű levélben segít­séget kér, mert az ottani iskolájuknak feltétlenül szüksége lenne egy tanítónőre. Mivel a pécsi rendház első tagjai a pozsonyi rendházból jöttek Pécsre, ezt a se­gítséget meg is adták. (Szeptember 14-én a reggel 8 órai gyorsvonattal indult el egy szerzetesnő Pozsonyba, ahova azonban a vonat késése miatt csak este 8 óra­kor érkezett meg (pedig már 6 órára ott kellett volna lennie) - írja a ház történet­írója kissé felháborodva a nehézkes közlekedésen. 18 1907-ig a tanítónőképző a zárda egyetlen középfokú iskolája (a polgári leány­iskola mellett). így nagy jelentősége lesz a továbbiakban annak a ténynek, hogy Zichy Gyula anyagi támogatásával is 1907-ben megnyitják az ún. felsőbb leány­iskolát. Ennek igazgatásával a püspök Bitter Illés ciszterci gimnáziumi igazgatót kéri fel, és több ciszterci tanár is tanít benne. 19 Ez a leányiskola alakul aztán 1916-ban leánygimnáziummá, amely iskola ettől kezdve felzárkózik a többi pécsi gimnázium mellé a tanárok képzettsége szempontjából. Társadalmi hatása és szerepe természetesen jóval kisebb ezekénél. A leánygimnázium kiépülése újabb 15 Uo. 1903. március 19. 16 BML História Domus Ciszt. (Kézirat) 1908. 17 Évkönyv, 1908. március. 18 Uo. 1909. szeptember. 19 Uo. 1907. szeptember.

Next

/
Oldalképek
Tartalom