Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1989. (Pécs, 1989)

Társadalom- és politikatörténeti tanulmányok és források Baranya Xlll-XX. századi történetéből - SZITA LÁSZLÓ: Újabb adatok az 1687. évi török elleni hadjárat történetéhez

Valpó ostroma. A háttérben a Dráva és azon túl a Harsányi-Hegy ábrázolása (Eszéki Történelmi Levéltár) lovasság napról napra szorosabban körülzárta a császáriakat, és megakadályozta az élelem vételezését. .. . . . Augusztus 6-án a herceg az őrgróf javaslatára áthelyezte a tábort Mohácsra, hogy maga utón vonja a nagyvezírt, itt maradt további három napot, majd arra az elhatározásra jutott - minthogy az ellenség nem mozdult táborából - hogy áttér a Duna balpartjára; előzőleg azonban Siklósra megy és Siklóst Péccsel együtt a helyőrség kivonása után, a levegőbe repíti. 10-én indultak meg Siklós felé, és nem messze Mohácstól Kis-Tótfaluig

7 haladtak, 11-én a Harsányig folytatták útjukat és tábort vertek a Harsány-hegy lábánál, a Drávával szemben. A nagyvezír, akinek okos magatartása meghiúsította a császáriak terveit, helytelen tanácsra most elhagyta a baranyavári tábort, hogy megtámadja a keresztényeket a vélt menekülés közben. Lapáncsa irányába felfelé indult, 10-én és 11-én lovasságával körülfogta a császáriak menetét és 11-én letáborozott a császáriakkal szemben, akik a Harsány-hegy lábánál táboroztak. A Harsány-hegyi, vagy mohácsi - ahogy mások nevezik — csatatér a Nagyharsány, Lapáncsa és Villány faluk által alkotott egyenlő oldalú háromszögön belül fekszik, és a mohácsi nagy síkság folytatása, melyen 1526. augusztus 29-én //. Lajos magyar király a Szulejmánnal vívott csatában elvesztette életét és koronáját. - A