Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1989. (Pécs, 1989)

Kormányzattörténeti tanulmányok a XIX. sz.-i Baranyáról - TEGZES FERENC: Baranya vármegye Közigazgatási Bizottságának „különleges alakulatai" (II. rész)

ellen.

60 Az előadói tisztet betöltő Koszits Kamii vármegyei főjegyző a következő indítványt terjesztette be, a kérelmező fellebbezését elutasítva: „Ugyanis kérelmező saját beismerése szerint a kórósi Palaj pusztai bérletet 1899. december hó végéig bírta, ekként ezen bérlet utáni 1899. évi állami adó őt terhelte, minthogy pedig a törvény értelmében az útadó az előző évi állami adó arányában vettetik ki, az 1899. évi 342,88 korona bérlet utáni állami adó arányában 1900. évre előírt 34,29 korona útadó is folyamodót és nem az új bérlőt terheli. Minthogy továbbá kérelmező az 1900. évi útadó összeírásakor kórósi Palaj pusztáról már Siklós nagyközségbe távozott, a fennálló utasítások értelmében Kórós község elöljárósága helyesen tette át az előírt útadót Siklós nagyközségbe." Az előadó indítványát Dragonescu Döme pénzügyigazgató javaslatára elvetették és szótöbbséggel a következő határozatot fogadták el: „Schakovitz Salamon kérelmének helyt adni és ehhez képest a terhére a kóróst Palaj pusztai bérlet utáni 1899. évi állami adó arányában 1900. évre előírt és Siklós nagyközségbe áttett 34,29 korona útadót törölni, egyúttal azonban Krausz és Weisz, mint a nevezett puszta új bérlői terhére ezen 1900. évi útadót Kórós községnél pótlólag előírni határozza. Ugyanis kérelmező a kórósi Palaj pusztai bérletet csak 1899. december hó végéig bírta, 1900. évben pedig már Krausz és Weisz czég volt a bérlő, minthogy pedig az útadó a mindenkori bérlőket terheli, ekként az 1900. évi útadó folyamodó javára törlendő és az új bérlők terhére előírandó volt." A határozat ellen az 1896:XXVI. tc. 64. § 1. pontja értelmében, annak kézbesítésétől számított 15 nap alatt bírósági panasszal lehetett élni, amit a főispánnál lehetett benyújtani. Nincs forrásunk arra, hogy a határozatba nem nyugodtak volna bele az érintettek. 1904. október 11-én Vörösmart község megyei pótadó leírása iránti kérelmét tárgyalták. A község kérelmét jogosnak ítélték meg, mivel az érintett községi lakosok szolobirtoka ideiglenes adómentességet élvezett. Igy a rájuk kivetett 88 fillér megyei pótadó nem volt jogos. A Pótadóbani Felszólamlási Küldöttség a saját határozatával együtt megküldte az alispánnak - pártolólag - az érintett község képviselőtestületi határozatát erről. Az alispán feladata volt a vármegye közgyűlése elé terjeszteni döntés végett a község állásfoglalását és a fellebbviteli fórum határozatát.

61 A Munkásügyi Albizottság „A társadalmi munkamegosztás fejlődése során kialakuló specializálódás polgári törvényalkotásunkban jókora késéssel és meglehetősen torz formában jelentkezik, illetve egyes foglalkozási kategóriák jogviszonyai mindvégig rendezetlenek maradtak."

62 Amikor azonban ezeknek a foglalkozási kategóriáknak az önálló jogszabályi rendezésére sor került, ismét csak a mezőgazdasági munkásokra vonatkozó jogszabályok legnagyobb részét alkalmazzák rájuk. Az első átfogó rendelkezés, az 1876:XIII. tc. a cselédek és a gazdasági munkások, napszámosok jogviszonyait még közösen rendezte. A századforduló táján került csak sor a mezőgazdasági munkások és gazdasági napszámosok jogviszonyainak külön rendezésére.

63 60 2/1901. PFK. jkv. 61 3544/1904. kb. (PFK. jkv. kivonat) 62 Katona Imre: Átmeneti bérmunkaformák In: A parasztság Magyarországon a kapitalizmus korában 1848-1914. Bp. 1972. II. kötet. 384. p. 63 Uo. 385. p.