Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1989. (Pécs, 1989)

Kormányzattörténeti tanulmányok a XIX. sz.-i Baranyáról - NAGY IMRE GÁBOR: Mohács város közigazgatása az 1860-as évek első felében

Radanovits Kuzma népszószóló Urnák azon esetre ha a többség kinem vehető vagy kétes, az egyénenkénti szavazás alkalmazása kötelességévé tétetik."

201 Az 1840. évi szabadalomlevél szerint a képviselőtestület legfontosabb feladata a városgazdálkodás ellenőrzése volt. Mint Szalay Nikodém királyi biztos írta: különös teendője leend, a város gazdasági és vagyoni ügyeire befolyni s őrködni .. ,"

202 A képviselőtestület így nevezte magát az úrbéri választmány megbízólevelében: „Mi alólírott Mohács Városának kültanácsa, mint a Város anyagi érdekeinek felügyelétére hivatott hatóság .. Z'

203 A képviselőtestület állandó, de főként ideiglenes jelleggel választott bizottságok, választmányok, képviselők kiküldésével látta el feladatát. Még az apróbb kiadások sürgős utalványozásába is igyekezett beleszólni, ezért a számadás vizsgáló választmány észrevételére elrendelte, hogy „A rögtön szükséglendő kiadások, díszebédek megszavazására mindenkor a város főbíró Ur a képviselő Urakból a lehetőségig kis választmányt alakítson, és csak ezen választmány határozata lesz mindenkor döntő."

204 A képviselőtestület 1863-ban egy heti vásárjogbérleti szerződést megsemmisített, mert „városi jogok elárverezés! eredményei jóváhagyását mindenkor a kültanács magának fentartandja" és új szerződést köttetett.

205 Ugyancsak e bérlet kapcsán figyelmeztette a képviselőtestület a tanácsot, hogy „a szabadalom értelmében minden a város javát érdeklő ügyet elkezdés előtt a kül tanácsai tudomás és elrendelés végett közölje."

206 A képviselőtestület tehát arra törekedett, hogy ne csak az utólagos jóváhagyás joga illesse meg városgazdálkodási ügyekben, hanem még a döntés előtt beleszólhasson. Ezért rendelte el a képviselők jelenléte nélküli árverések, árlejtések kapcsán, hogy „A beltanács megkerestetik, miként ezentúl minden a városi pénztárt illető árverést, árlejtést, népszószólló és két képviselő közben jöttével eszközölje."

207 A városi tanács ezt elfogadta.

208 E szellemben kérte például a képviselőtestülettől a heti vásár és osztás föld bérbeadási feltételeinek kidolgozását.

209 A képviselőtestület és a városi tanács között több kisebb-nagyobb hatásköri öszszeütközés volt, amelyek alkalmával az utóbbi keményen megdorgálta a képviselőtestületet. Aidenbichler Ignác városfőbíró Grager Gábor c. prépost temetésekor 80 forint utazási költséget utalványozott, a képviselőtestület a számadás ellenőrzésekor elrendelte, hogy ezt térítse meg, mert ennek kifizetésére nem volt joga.

210 A tanács azonban visszautasította, mert: ,,. .. a szabadítéklevélben a Képviselőségnek adott hatáskörét túlhaladja, nem lévén joga a beltanács végzéseit bírálgatni és a fölött határozatokat hozni, a Képviselőségnek határozatai is ezek úgy lévén érvényesek, ha azok a tanács által helybenhagyatnak."

211 Amikor a képviselőtestület a tanítók és lelkészek földjárandósági kérelmét, amelyet a városfőbíró is pártfogolt, elutasította, a tanács ismét élénken reagált: „Jelen végzésben talált kifejezések jelesen Vfőbíró Ur ajánlata rosszaltatik ezennel visz201 BML Mohács város tan. jkv. 161/1864 (febr. 26.) 202 BML Bvm. főisp. helyt. ein. ir. 55/1862 203 BML Mohács város képv. jkv. 32/1865 (júl. 2.) 204 Uo. 4/1863 (jan. 19.) 205 Uo. 67/1863 (szept. 10.) 206 Uo. 71/1863 (szept. 27.) 207 Uo. 9/1865 (febr. 12.) 208 BML Mohács város tan. jkv. 135/1865 (febr. 17.) 209 Uo. 339/1866 (aug. 31.) 210 BML Mohács város képv. jkv. 16/1864 (febr. 25.) 211 BML Mohács város tan. jkv. 151/1864 (febr. 26.)