Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1989. (Pécs, 1989)

Kormányzattörténeti tanulmányok a XIX. sz.-i Baranyáról - NAGY IMRE GÁBOR: Mohács város közigazgatása az 1860-as évek első felében

MOHÁCS VÁROS KÖZIGAZGATÁSA AZ 1860-AS ÉVEK ELSŐ FELÉBEN NAGY IMRE GÁBOR Bevezetés Mohács a középkorban jelentős püspöki mezőváros (oppidum) volt. A török kiűzése után visszakerült a pécsi püspök földesúri joghatósága alá és kiváltságos egyházi mezőváros (oppidum privilegiatum) lett. Az 1840. évi királyi szabadalomlevél (szabadítéklevél) első folyamodása bírósági hatáskörrel ellátott rendezett tanácsú mezóvárossá nyilvánította.

1 1848. május 25-én új városi tanácsot (beltanácsot) és 73 fős képviselőtestületet (kültanácsot) választottak.

2 A szabadságharc bukása után a rendezett tanács megszűnt Mohácson. Már 1849. február 22-én felfüggesztette ifj. Majláth György királyi biztos a városi közgyűlések tartását és új városi tanácsot, 21 tagú gazdasági választmányt nevezett ki. Ez utóbbit a képviselőtestület helyett.

3 A városi törvényszéket felsőbb rendeletre 1850 júliusában függesztették fel.

4 1857-ben történt újból változás a városi közigazgatásban, ekkor polgármester, városi titkár (jegyző), városi tanácsos, 12 „részes" és 17 „községi" képviselő kinevezésére került sor.

5 A rendezett tanács visszaállítása 1861 elején történt meg. A végleges tanácsrendezés azonban még mintegy két évig elhúzódott. A kiegyezés sem hozott változást a város közigazgatásában, mert a rendezett tanács megszüntetéséért folytatott küzdelmek miatt nem tartottak új választásokat. 1868-ban Mohács városa lakosságának r. t. városi jogróli lemondása következtében községgé süllyedt le

6 és nagyközség maradt egészen 1924-ig. Első bírósági hatósággal ellátott rendezett tanácsú városi szervezet a 19. században két - egymástól lényegesen elütő, különböző - rövid időszakban létezett Mohácson: 1841-től 1850-ig és 1861-től 1868-ig. Ez utóbbi politikai szempontból rendkívül összetett. 1860. október 20.-1861. november 5.: az autonóm rendszer kora, BML = Baranya Megyei Levéltár. Bvm. = Baranya vármegye 1 Kopasz Gábor: Mohács város igazgatásának fejlődése — Baranyai Helytörténetírás 1976. Pécs, 1976. 275-293. p. Fölkér József: Mohács története. Mohács, Rosenthal Márk ny, 1900. 53-80. p. 2 BML Mohács város tan. jkv. 682/1848 (máj. 25.) 3 BML Mohács város képv. jkv. 1849. márc. 19. és 1852. év végén. Lásd még Kopasz i. m. 296. p. 4 BML Mohács város tan. jkv. 700/1850 (júl. 30.) 5 BML Mohács város képv. jkv. 1855. év végén, 1857. júl. 13. Hasonló változás történt Zalaegerszegen is. Simonffy Emil: Zalaegerszeg képviselőtestülete és tanácsa a polgári kor első évtizedeiben (1848—1872) = Tanulmányok a magyar helyi önkormányzat múltjából. Budapest, Közgazd. és Jogi Kiadó, 1971. 242. p. 6 Fölkér i. m. 87-92. p., Kopasz i. m. 297-299. p.