Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1989. (Pécs, 1989)
Tanulmányok Baranya mezőgazdasági és ipari fejlődésének történetéhez - ERDŐSI FERENC: Baranya megye XIX. sz. végi helyérdekű vasútjai
leti, betekintési jog gyakorlása érdekében egyezség született arról is, hogy a hév igazgatósági ülésein a MÁV igazgatóság képviseltetni fogja magát. 34 A bakóca—komlói helyiérdekű vasút A többi hév-tői eltérő módon e vicinális építéséről hallatlanul kevés publikált forrás állt rendelkezésünkre. Babies András kiváló ipartörténeti monográfiájában 35 is csak néhány szóval említi e vasutat a szénszállítással foglalkozó fejezetben: „Bár Komlónak a belföldi piacba való bekapcsolását részben 1896-ban megoldották a Komló—Bakóca vasútvonal megépítésével, versenytársai a mecseki szénmedencében jobb közlekedésnek örülhettek. A komlói szenet kelet felé közvetlenül csak 1908-tól 36 kezdve szállíthatták (a bátaszék-bajai összekötő vasúti híd megépítése után), s így az országnak ebben a részében megelőzőleg nem is volt piaca." Várady Ferenc monográfiájában 37 még csak mint leendőről ír néhány sort a szóban forgó vasútról: „A bakócza-felsőmindszent-komlói helyiérdekű vasútra a pécsi Engel Adolf és fiai czég az engedélyokiratot megkapta. A vasút építési költsége 800 000 frt-ban állapíttatott meg, mely tőkéből engedélyes 56 400 frt-ot köteles forgalmi eszközökre fordítani. Az új vasút a jövő év elején nyílik meg." Az 1895. évről szóló, októberben nyilvánosságra hozott alispáni jelentés arról számol be, hogy a tervezett bakóca—komlói pályán már megvolt a közigazgatási bejárás és hamarosan hozzálátnak építéséhez. 38 Ezzel ki is merül a publikációkból nyerhető információ, így ez esetben fokozottabb mértékben vagyunk utalva az ugyancsak nagyon esetleges, éppen a vonal specialitását alig érzékeltető, inkább csak az építési engedély és szerződés sablonját tükröző levéltári forrásokra. Ezekből az alábbiakban olvasható eredménnyel lehet az építkezés előkészítésének és bonyolításának krónikáját ismertetni. A hév közigazgatási bejárására 1894. augusztus 3-án került sor, melyről a jegyzőkönyvet Magyarszéken írták meg. Ebben először is a minden vasútépítésre érvényes szabályokat ismertették a vasút által elrontott és újjáépített, valamint újonnan létesített műtárgyak fenntartásáról, a vasút kötelességéről az elővigyázati rendszabályokkal kapcsolatban, beleértve a legelő állatok védelmét is, intézkedtek arról is, hogy a melléképítkezések a vizek folyását ne akadályozzák, intézkedtek az útátjárók kialakításának módjáról( figyelemmel a dombvidéki terepre is). A vasút kötelességévé tették a pályában és a műtárgyakban elvégzendő szükséges, utólagos korrekciót, ha a lefolyó víz mennyiségéről megállapított adatok, ill. a műtárgy méretezése nem megfelelő lenne, hogy elkerüljék az elöntéseket. A jegyzőkönyv felsorolja, részletesen ismerteti az egyes községek határában létesítendő műtárgyakat, útátjárókat, párhuzamos utakat, állomásokat. A községek képviselőinek kívánságai közül e helyen csak néhányról számolhatunk be. Pl. a godisaiak kérték, hogy a létesítendő „Bakócza-Felső Mindszent" állomásnak Godisa nevet adjanak. Kérésüket azzal indokolták, hogy az állomás kizárólag 34 Szerződés. Mely egyrészről a szent-lőrinc—slatina—nasici helyi érdekű vasútrészvénytársaság, másrészről a m. kir. államvasutak igazgatósága között a szent-lőrincz—slatina— nasici helyi érdekű vasút üzletének kezelése iránt a következőkben köttetett. (Magy. kir. államvasutak 22755/95. sz. Bp. 1896. szept. 20.). - O. L. K 229 603. cs. 1897. 2. tétel 356. alapszám I. rész. 35 Babies András: A komlói kőszénbányászat története. Pécs, 1958. p. 29. 36 Hibás dátum! Valójában 1909-ben indult meg a forgalom a bajai vasúti hídon. 37 Várady Ferenc: Baranya múltja és jelenje. - II. kötet. Pécs, 1896. p. 674. 38 Pécsi Napló, 1895. október 13.