Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1989. (Pécs, 1989)
Tanulmányok Baranya mezőgazdasági és ipari fejlődésének történetéhez - ERDŐSI FERENC: Baranya megye XIX. sz. végi helyérdekű vasútjai
közgyűlésére, felügyelő bizottságára, a mérlegre, osztalékra, tartalékalapra, feloszlásra és kormányfelügyeletre vonatkozó paragrafusokra - sztereotip voltuk miatt — e helyen nem kívánunk kitérni. A pályát építő vállalat, az építkezés anyagi-műszaki-birtokjogi feltételei Erre az összesen 91 km hosszú, zömében síksági, részben hegyi jellegű pályára a 3 csatlakozó állomáson kívül összesen 12 állomást, ill. megállóhelyet terveztek. Francisci Ferenc, miután az E. Gross et Comp, személyében talált egy megbízható, jó hírnevű vállalkozó céget, mely hajlandónak mutatkozott a hévét finanszírozni és építeni, ha a ker. miniszter számára megadja az általa kért néhány könnyítést és kedvezményt, 1894-ben már kérte a minisztert a kedvezmények megadására, mivel azonban az kevés engedményre volt hajlandó, 1895-ben újabb kérő levéllel fordult a miniszterhez. Francisci úgy látta, hogy a hév pálya hosszához képest túl nagy az előírt 120 000 forintnyi összeg. Azzal is érvelt, hogy az építő cég az egész monarchiában igen jó hírnévnek örvend munkája alapján, ha nem így lenne, akkor az igényes osztrákok sem építtettek volna velük egy csomó vonalat, meg az is figyelembe veendő, hogy a vállalat egyik beltagjának Magyarországon bejegyzett cége van, amiből ugyancsak a vállalat komolyságára és szolidságára lehet következtetni. 17 A nasici pályához szükséges pénz előteremtésével kapcsolatos egyik mozzanat a Vallás- és Közoktatásügyi miniszternek, Lukács Béla kereskedelmi miniszterhez 1895. ápr. 19-én írt leveléből érhető tetten. E szerint a V. K. M. az 1891. dec. 21-én kelt intézkedéssel beleegyezését adta ahhoz, hogy a pécsi székeskáptalan a hév építéséhez 40 000 forint készpénzzel és 15 000 négyszögöl területtel hozzájáruljon oly formán, hogy annak ellenében a káptalan törzsrészvényeket kapjon. Mivel a káptalan újabb 20 000 forinttal óhajtotta megtoldani az összeget, e tekintetben kéri Lukács Bélát, hogy a pénzügyminiszterrel egyetértő nézetét közölje. 18 A szentlőrinc-nasici hév központi irodáját Budapesten az V. ker. Sas u. 14-ben nyitotta meg, mivel ügyfeleinek többségét fővárosi és bécsi cégek képezték. 19 A pálya nyomvonalának kitűzésekor sok mindent figyelembe kellett venni, (gy pl. Francisci a hév 0—3500 m közötti vonalrészre vonatkozó építési tervének felterjesztésekor előadta, hogy Szentiván községből a Szent Vendel kápolna megközelítését átjáró nélkül úgy akarják biztosítani, hogy a pályával balra kikerülik a kápolnát. A bevágások méretezésénél pedig az egyik szempont az volt, hogy ne segítsék elő hótorlaszok keletkezését. 20 A pálya sok helyen kettévágott földbirtokokat, amelyeknek tulajdonosai joggal kértek átjárókat, hogy földjeiket mindkét oldalt el tudják érni. Sumonynál pl. a községi legelőt osztotta két részre egy km hosszban; Nóvák Ferenc szentlőrinci lakos azt kérte, hogy kártalanítás mellett sajátítsák ki a vasút túloldalára került földrészét; Szentgál községből Nyaka István perette a hév társaságot. 21 A vasút műtárgyaira vonatkozó műszaki terveket Pollák Ármin, a hév felügyelő bizottságának elnöke terjesztette fel, ugyancsak ő kért engedélyt a kereskedelmi minisztériumtól a műtárgyak építésére 1894. aug. 9-én. 22 17 O. L. K 229/314/35153. 18 O. L. K 229/314/31362. 19 O. L. K 229/314/11826. 20 O. L. K 229/314/52848. 21 O. L K 229/314/82443. 22 O. L. K 229/314/59600.
