Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1989. (Pécs, 1989)
Tanulmányok Baranya mezőgazdasági és ipari fejlődésének történetéhez - ERDŐSI FERENC: Baranya megye XIX. sz. végi helyérdekű vasútjai
nélküli megépítését abban az esetben, ha a vonalon az elegy bevétel kilométerenként és évenként a 14 ezer forintot meghaladja, az engedélytartam első 70 évében. Az engedély lehetőséget ad arra, hogy az engedélyes részvénytársaságot alapítson, leszögezve, hogy elsőbbségi részvények kibocsátása esetén a törzsrészvények törlesztését mindaddig nem lehet megkezdeni, amíg az összes elsőbbségi részvényt nem törlesztik. A vasútnak az állam részéről való megváltási jogát az engedélyokirat kelte napjától számítandó 90 évben állapították meg, ennek elteltével a vasút és annak öszszes tartozékai ingyen és tehermentesen mennek át a magyar állam tulajdonába és szabad haszonélvezetébe, ill. engedélyes vagy jogutódjai a vasutat teljes jókarban, ingyen és tehermentesen tartoznak az államnak átadni. A kereskedelemügyi miniszternek joga van az állami érdekek érvényesítése érdekében vizsgálatokkal meggyőződnie a pálya megfelelő módon való építése, valamint az üzlet megfelelő fölszerelése és folytonos jókarban tartása felől és kötelezni az illetékeseket a hiányok pótlására, ezenkívül arra is joga van a miniszternek, hogy a forgalom növekedésével kötelezze az engedélyest a forgalmi eszközök időnkénti növelésére. A kiegészítő rendelkezésben arra kötelezik az engedményeseket, hogy olyan pályát építsenek, amelyen a vonatok 40 km/óra legnagyobb sebességgel közlekedhetnek. Az egyvágányú pálya legnagyobb emelkedése, ill. esése 7 ezrelék lehet, a kanyarulatok a nyílt pályán legalább 300 m sugarúak, a pálya szabványos koronaszélessége a kavicságy alapjának szintjében 4,0 m legyen. Az alépítménnyel kapcsolatban intézkedik még a töltések és bevágások rézsűinek kialakítási módjáról, az anyagárkok, a hidak kialakításának módjáról. (A hordszerkezet alsó éle és az árvízszint között átereszeknél 0,5-1,0 m, nagyobb hidaknál 1,2 m, a Dráva hídnál pedig 6,0 m kell, hogy maradjon.) Az előírás szerint a fölépítmény beágyazásához az állomásokon kizárólag kavics használható, a nyílt pályán azonban Szentlőrinctől a Dráváig terjedő szakaszon az ottani vidéken található legjobb minőségű tiszta homok (30 cm vastagon a sínek talpa alatt). A Drávától Nasicig terjedő vonalrészen 1/3 részben tiszta homokot és 2/3 részben kavicsot kell 0,25 m vastagságban a sínek talpa alatt ágyazati töltésként alkalmazni. A felépítményben az acélból készítendő sínek méterenként 23,6 kg-nál könnyebbek nem lehetnek, a talpfákat pedig oly sűrűn kell elhelyezni, hogy a sínek igénybevétele az 5000 kg-os keréknyomás alatt se haladja meg az 1000 kg/cm 2-es nyomást. Az engedélyes köteles összesen 12 állomást (rakodó megállóhelyet) építeni az engedélyben meghatározott hosszal is bővíteni a más vonalakhoz szolgáló csatlakozó állomásokat. Az engedélyokirat táblázatba foglalva részletes felsorolást tartalmaz az állomások legkülönbözőbb építményeiről. A vízállomási kutakra előírta, hogy azok olyan vízbőségűek legyenek, hogy a naponta mindkét irányban közlekedő 12-12 ötventengelyű vonat számára szükséges vízmennyiséget a kellő minőségben mindig képesek legyenek szolgáltatni. 13 A hév engedélyese, Francisci 1894-ben „Szent-Lőrincz-Szlatina-Nasici h.é. vasútrészvénytársaság" cím alatt részvénytársaságot alapított, amely az engedélyokiratban foglalt, ill. szerzett jogokat és kötelezettségeket változatlanul és minden fenntartás nélkül átvállalta. A társaság 90 évi időtartamra alakult névlegesen, de 13 O. L. K 229/314/51994/94.
