Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1989. (Pécs, 1989)

Tanulmányok Baranya mezőgazdasági és ipari fejlődésének történetéhez - T. MÉREY KLÁRA: Dél-Baranya ipara és kereskedelme a XIX. sz. második felétől az első világháborúig

2. sz. táblázat Az ipar szerkezete Dél-Baranyában és Baranya megyében (Pécs nélkül) 1900-ban és 1910-ben (A = Dél-Baranya, B = Baranya megye /Pécs nélkül/) .... Akeresok Iparág M termet 1900-ban 1910-ben jele száma (fő) %-a száma (fő) %-a Vas- és fémipar A 485 15,4 505 12,7 Vas- és fémipar B 1 846 12.9 1981 11,3 Gépipar A 221 6,9 277 6,9 B 655 4,5 846 4,8 Kő, föld, agyag ip. A 137 4,3 316 7,9 B 1 013 6,9 1 394 7,9 Faipar A 284 8,9 325 8,2 B 1 308 8,9 1 539 8,7 Bőr- és szőripar A 41 1,3 51 1,3 B 190 1,3 204 1,2 Fonó-, szövőipar A 148 4,7 112 2,8 B 906 6,2 941 5,3 Ruházati ipar A 650 20,7 768 19.3 Ruházati ipar B 3 178 21,8 3 548 20,2 Papíripar A 1 0,0 1 0,0 Élelmiszeripar B 11 0,1 56 0,3 Élelmiszeripar A 374 11,9 487 12,2 B 2 073 14,2 2 153 12,2 Vegyipar A 6 0,2 9 0,2 B 34 0,2 30 0,2 Építőipar A 610 19,3 877 21,9 B 2 175 14,9 3 529 20,1 Sokszorosító ipar A 1 0,0 5 0,1 B 21 0,2 33 0,2 Vendéglátó ipar A 202 6,4 255 6,5 B 1 158 7.9 1 337 7,6 Egyéb A — — — — B 1 0,0 3 0,0 Ipar összesen A 3 160 100,0 3 988 100,0 B 14 569 100,0 17 594 100,0 Forrás: MSK 2. köt. 2-225. p. MSK 48. köt. 2-24. p. A 2. sz. táblázat adatait áttekintve elsőként az tűnik fel, hogy Baranya megye ipari keresőinek 22%-a a bellyei és a dárdai uradalmakhoz tartozó településekben élt. 1876 óta tehát nőtt ezen a területen az ipari keresők száma és aránya. Az iparszerkezeten belül megmaradt az építőipar magasabb aránya a tárgyalt területen, de a faipar dolgozóinak aránya már nem emelkedik ki a közigazgatási egység átlagából. A vas- és fémipar valamennyivel több munkást számlál, mint Baranya megye egészében. Ha a változások okát és jellegét keressük, néhány konkrét adatot kell feltárnunk. A bellyei uradalomban pl. a századfordulón az uradalom egészét ismertető munka az abban levő ipar üzemeit így foglalta össze: volt az uradalom területén 7 sajtüzem, 4 kocsma, 8 malom, 5 téglaégető, 3 kőbánya, 4 gépjavítóműhely és 1 szénégető. Ezeknek az „üzemeknek" a többsége külön épülettel is rendelkezett ekkor. Az épületek között azonban felsorolja az uradalom ismertetője a területen szétszórtan megtalálható 6 kovácsműhelyt és 6 bognárüzemet is. Az alkalmazottak kö-