Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1989. (Pécs, 1989)
Tanulmányok Baranya mezőgazdasági és ipari fejlődésének történetéhez - IFJ. SZITA LÁSZLÓ: A juhtenyésztés a Délkelet-Dunántúlon a két világháború közötti időszakban
A betegségek közül a pécsváradi járásban különösen sokszor tapasztalható a „rühösség", amelyet a kötelező juhfürösztéssel kellett volna csökkenteni, de amelyet a gazdák nem mindig végeztek el alaposan, ezért csak siettették a tenyésztés visszaesését. Baranya soknemzetiségi struktúrájú gazdasági régió volt. A járásokban végzett különböző állatszámlálásokat ha áttekintjük, a juhászat szempontjából érdekesnek tűnik, hogy a magyar lakosságú siklósi járásban mennyivel kisebb jelentőségű ez az ágazat, mint ugyanebben az időszakban a német lakosságú pécsváradi járásban. A juhászat alakulását eléggé befolyásolta egy szociológiai tényezőnek tekinthető jelenségsor is. Pl. a különböző nemzetiségű népesség öltözködési szokásai. Míg a német lakosság teljes mértékben gyapjúholmikban járt és klumpáikban csak vastag zoknit hordtak, továbbá mind női, mind férfilábbeliként közepes juhgyapjúból készített „gyapjúposztó" pacskert, „mamuszt", „tutyit" viseltek, a magyarok addig bőrcsízmát és cipőt. Az öltözködés a paraszttársadalomban önellátásból fedezte a szükségleteket, így nem véletlen a németeknél legtovább tartó juhászat. A délszláv népcsoportoknál a hagyományos állattenyésztés tradícióin túl a sok gyapjú házi használata ugyancsak megfigyelhető. Ennek ellenére a nemzetiségi falukban is fokozatosan apadt a juhok száma. A II. világháború idején a baranyai juhállomány is fokozatosan emelkedett. A felügyelőség szerint ez összefüggésben volt azzal, hogy a gyapjúárak a háborús konjunktúra idején a gazdaságok részére fokozott bevételeket jelentettek. A gyapjú mellett, 1939-től, egyre fontosabb cél volt a húsnyerés is. 1935. évi 53 960 darabról 59 469 darabra emelkedett. 1940-ben a megyei juhállomány 67 893 darab, 1941re jelentősebb mennyiségű emelkedést figyelhetünk meg, 19 229 darabbal nőtt, 87 122 ezer darabot számláltak meg. A jelentős növekedés fő oka, hogy 1941 áprilisában az elcsatolt területek (34 falu) a bécsi döntés értelmében újra visszatérhettek Magyarországhoz. 26 26 Baranya vármegye Közigazgatási Bizottság mezőgazdasági albizottságának jelentései. 6694/1939. alapszám.
