Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1989. (Pécs, 1989)

Tanulmányok Baranya mezőgazdasági és ipari fejlődésének történetéhez - KIRÁLY ISTVÁN: A szarvasmarha-tenyésztés fejlődése Baranya megyében 1848 és 1944 között

lólást éppen azért ismételték meg, mert ilyen nézetek kerültek forgalomba. Mégis az 1857-es állatszámlálás csak annyival hozott nagyobb eredményt, amennyire új összeírási kategóriákkal bővítették az összeírást. 1850-ben - a korábbi feudális gyakorlatnak megfelelően - nem írták össze a növendékállományt, mivel a rossz állategészségügyi helyzet ezek fel nevelkedését erősen korlátozta. De 1870-ben sem következett be az, amit a kortársak az eltitkolt állományról gondoltak. Természetesen teljesen tökéletes összeírás még napjainkban sem létezik, ezért a történésznek tudomásul kell vennie a statisztikák kisebb-nagyobb torzítását. Sokszor nem is az abszolút számok az érdekesek, mert ha rövid időtávon belül azonos torzítással számolunk, akkor az abszolút számok hullámzása a történeti hullámzást takarja.

3 A történész számára sokféle kontroll áll rendelkezésre. Többek között hasonlítani lehet a Baranya megyei hullámzást a dél-dunántúli hullámzáshoz és ennek az összehasonlításnak az eredménye nem mond ellent annak a számsornak, amelyet az alábbiakban közlök: 3 Néhány esetben mód nyílik az összeírások kontrolljára, és 1848 után a torzítás nem haladja meg a 10%-ot. Az első összeírásoknál az ingadozást főleg az okozta, hogy a statisztikai szempontok nem voltak eléggé kiforrottak. 4 Calgóczi Károly: Magyarország, a szerb vajdaság s temesi bánság mezőgazdasági statisztikája, Pesten. 1855. 5 Bevölkerung und Viehstand von Ungarn (Odenburger Verwaltungsgebiet) nach Zahlung von 31. október 1857. Wien. 1859. 6 Magyar Statisztikai Évkönyv. Budán. 1872. 7 A magyar korona országaiban az 1881. év elején végrehajtott népszámlálás eredményei némely házi állatok kimutatásával együtt. Bp. 1882. 8 Állategészségügyi évkönyv az 1889. évre. Bp. 1890. 9 A magyar korona országainak mezőgazdasági statisztikája. 1895. Bp. 1897. 10 Magyar Statisztikai Közlemények. 41. k. A magyar szent korona országainak állatlétszáma az 1911-ik évi február 28-iki állapota szerint. Bp. 1913. 11 Az 1917. évi április hó 30-iki nép- és állatösszeírás eredményei. KSH. Bp. 1917. 12 Baranya Megyei Levéltár (továbbiakban: BML) az alispán évnegyedes jelentései (különgyűjtemény) 1922. II. negyedévéről. Természetesen az 1920 után összeszámlált szarvasmarha-állományt már nem lehet ugyanarra a területre vonatkoztatni, mert a trianoni békeszerződés Baranya megye területét az 5170 km

2-ről 4014 km

2-re csökkentette, így aztán az 1920 utáni szarvasmarha-állomány egyben nem közvetlen mutatója a szarvasmarha-sűrűségnek, mert a hányadosban a nevező megváltozott. Baranya vármegye térképe. Hivatalos adatok alapján átdolgozta: Tallián Ferenc. In: Kogutowicz: Megyei térképek. Magyar Földrajzi Intézet Rt. 13 Az 1923. évi szarvasmarha-létszámot az Országos Levéltár (továbbiakban: OL) FM Levéltára 8718. csomó. A Baranya megyei Gazdasági Felügyelőség 1924. évi jelentéséből és az ugyancsak OL FM Levéltár 8718. csomó. A Baranya megyei Gazdasági Felügyelőség 1929. évi jelentéséből számolás útján nyertem. 14 Ua. mint fent. Szarvasmarhaállomány 1850 1857 1870 1881 1884 1895 1911 1917 1922 1923 1924 100 016

5 95 969

6 84 246

7 88 098

8 110 089" 129 056

10 136 968" 86 000

12 89 407

13 99 324

14 71 718 (bivaly is)