Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1989. (Pécs, 1989)

Társadalom- és politikatörténeti tanulmányok és források Baranya Xlll-XX. századi történetéből - VONYÓ JÓZSEF: Dokumentumok a „Nemzeti Egység Pártja" Baranya megyei megszervezéséhez és működéséhez

ban fekvő szegénysorsú betegeket, az ott lévő sebesülteket, míg a szegények segélyezése előtt 25 környezettanulmányt és 42 családlátogatást tettek.

88 A Szociális Misszió 1942. március 28-án, szombaton tartotta meg évi rendes közgyűlését, amelyen az 1941-es év munkáját ismertették. Drenda Györgyné titkári jelentésében elmondotta, hogy az elmúlt év folyamán a tagok száma 418 fő volt, tevékenységük keretében egy év alatt 834 alkalommal nyújtottak segélyt, segélyben részesült 218 szegény, 36 ún. szemérmes szegény és 28 iskolás gyermek, míg a felruházott iskolások száma 126 fő volt. Ezen felül ruhaneműt 8346, élelmet 554, készpénzt 743 pengő értékben osztottak ki, a segélyek összértéke 9643 pengő volt. Elhatározták, hogy a Szent Margit-kultusz helyi terjesztésére a város központi terén, a Széchenyi téren fölállítják a szent szobrát, amelyet Bársony György pécsi szobrász készített. A szobor mellett perselyt helyeznek el, és az adakozás jövedelméből a rászoruló gyermekeknek szociális intézményt létesítenek a városban.

89 A Vöröskereszt helyi szervezete 1942-ben kapta meg az engedélyt dr. Esztergár Lajos polgármestertől az utcai urnagyűjtésre. Ettől kezdve állandó helyeken állították föl folyamatosan urnáikat, mégpedig a Városháza és a Nemzeti Casino bejárata előtt. Pécs társadalma az 1942. októberi gyűjtőnapokon összesen több mint 30 000 pengőt adott a Vöröskeresztnek. Ezen fölül egy év alatt — amint az az 1943. január 14-i híradásból kiderült - 711,42 pengő értékű készpénz, 14 625 db cigaretta, 275 csomag dohány, 218 db szivar, az elsőként érkezett világháborús sebesültvonat jövetelekor pedig 30 kg cukor, 67 pár érmelegítő, 42 db nyaksál, 900 kg könyv, folyóirat, ezen fölül pedig sok pipa, öngyújtó, zsebkés, borotva készlet, zsebkendő, cukorkák, rózsafüzérek, szentképek, imakönyvek és még sok apróság gyűlt össze. A jelentés külön kiemelte Molnár Gézáné vöröskeresztes ápolónő tevékenységét, aki önzetlenül felügyelt az urnára, ráadásul pedig a Vöröskereszt gyűjtőakcióinál irányította a szeretetcsomagok és a természetbeni adományok elosztását.

90 összegezésül leszögezhetjük, hogy a jótékony egyesületek karitatív munkája a társadalmi gyűjtőmozgalmak fontos részét képezte az 1930-as évek végén. A társadalmi nehézségek leküzdésében, a világháború évei alatt egyre nagyobb fontosságra tettek szert. Bár Pécs a hatósági segélyezés terén szociális mintavárosnak számított az országban, a dr. Esztergár Lajos által irányított és kimunkált Pécsi Normának nagy tekintélye volt, mégsem nélkülözhette ezt a fajta karitatív tevékenységet, amelynek élén az egyházak által irányított szervezetek, egyesületek állottak. 88 Dunántúl, 1942. november 7. 4. p. 89 Dunántúl, 1942. március 29. 4. p. 90 Dunántúl, 1943. január 15. 5. p.