Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1989. (Pécs, 1989)

Társadalom- és politikatörténeti tanulmányok és források Baranya Xlll-XX. századi történetéből - VARGHA DEZSŐ: Pécs thj. város szegénysegélyezési tevékenysége a Dunántúl című napilap tükrében 1929-1944

december 14-i taggyűlésükön Szinkovich Károly elnöklete alatt elhatározták, hogy a december 13-15 közt megtartott Credo-filmelőadások jövedelmét a segélyezés javára ajánlja föl. Egy évvel ezelőtt közel 500 pengőt eredményezett a filmelőadások bevétele, így 1932-ben is ilyen összegre számítottak. Az egyesület emellett 50 pengős gyermekágy-alapítványt is létesített a Stefánia Szövetség helyi szervezeténél azzal o kikötéssel, hogy ezt az egyesület tagjai élvezhették. A híveket a közelgő karácsony szellemében gyűjtésre hívták föl. összegyűjtötték az egyesület tagjai által adományozott hatósági munka- és élelmiszerjegyeket, és kiosztották az arra rászoruló szegények között. Egyik tagjuk úgy jótékonykodott, hogy lemondott a néki járó lakbérről, és a közel 700 pengőt az ínségeseknek ajánlotta föl. Dr. Schmidt Vilmos tagtárs, pécsi ügyvéd révén az egyesület ingyenes jogvédelemben részesítette tagjait.

34 A Pécsi Katolikus Kör fönnállása alatt mindig hangoztatta a jótékonykodás fontosságát, számtalan rendezvényt tartott a szegények megsegítésére. Az 1933. február 4-i 39. közgyűlésükön a város neves közéleti személyiségei jelentek meg. Itt hangzottak el a következő gondolatok Imreii Imre ítélőtáblai tanácselnök, a kör elnökének megnyitó beszédében: „Ma nekünk, a katolikus középosztálynak kötelességünk a társadalom, a haza iránt, hogy tömörüljünk, együtt maradjunk, mert a mi szétforgácsoltságunkat epedve várja a baloldali tömeg .. ."

35 A polgári egyesületek közül a Pécsi Jótékony Nőegylet - mint azt a nevében is jelezte - törődött sokat a szegényüggyel. Az 1931. január 17-i közgyűlésén hangoztatták, a nehéz idők eljövetelével mind újabb és újabb formát kellett találniuk, hogy céljaiknak megfeleljenek. Az egyesület képviselői megállapították, hogy ebben nagy érdeme van Littke Jenőné elnöknőnek. Az elnöknő évi jelentésben ismertette az egyesület 1930-as tevékenységét. Az ún. szemérmes szegényeknek kiosztottak ekkor 4240 pengő segélyt, a rendes havi kiosztás összege 1930, a kiadott gyorssegély mértéke 530 pengő volt, tehát a végösszeg elérte a 6700 pengőt. A városi hatóságtól 1932. szeptember 8-ra kértek pénzgyűjtési engedélyt. A 12 urnával és a 48 persellyel megejtett gyűjtés mellett 800 db ún. megváltási jegyet is kiadtak, amelyből 386 kelt el. így a befolyt pénz összértéke 566,99 pengő volt. Egy év múltán, 1933. szeptember 8-án szintén kivonultak urnáikkal és perselyeikkel, valamint megváltási jegyeikkel az utcára, és ekkor a 12 urnával és a 36 persellyel megejtett jótékonykodási akció eredményeként — beleszámítva a megváltási jegyek eladásából befolyt összegeket is - 612,6 pengő gyűlt össze. Az 1932-es évet az 1933. március 27-én megtartott 62. közgyűlésükön összegezte Fischer Béláné elnöknő. Dec/eva Ilona titkári jelentésében kaptak képet a hallgatók az elmúlt év eredményeiről. Ezek szerint több erkölcsi-anyagi sikerrel végződő rendezvényt tartottak, amelyben nagy szerepe volt dr. Faluhelyi Ferencnének és Pánczél Ottónénak. Az összegyűlt adományokból a szegények havi segélyezésére 2760,4 pengőt, gyorssegélyezésére 958,1 pengőt adtak. A természetbeni segélyek sorában megemlítették, hogy élelmiszert és tüzelőanyagot 163 személy kapott 1251 pengő értékben, ezen felül ruhaneműt és 30 pár cipőre való bőrt osztottak ki a rászorulóknak, míg a kapott hálószobabútort az ún. szegénytelepnek adták át. Az egyesület havonta 40 személyt segélyezett, míg pillanatnyi segélyt 136 személy kapott. Az ún. szegénytelepen 60 személy lakott ekkor. A szegénytelepet Kopp Tivadarné vezette, akit ezért a tevékenységéért dicséretben részesítettek. A közgyűlés határozata értel34 Dunántúl, 1932. december 15. 4. p. 35 Dunántúl, 1933. február 4. 2. p.