Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1989. (Pécs, 1989)

Társadalom- és politikatörténeti tanulmányok és források Baranya Xlll-XX. századi történetéből - VÖRÖS VINCE: Az aranykalászos gazdamozgalom Baranyában

egy színvonalra hozásához azonban elsősorban és okvetlen szükséges a kartellek letörése. Sajnálattal olvastuk és olvasta az ország gazdaközönsége, hogy az amerikai szakértőnek kellett évi jelentésében megállapítani, hogy egyetlenegy országban sincsen oly nagy különbség a mezőgazdasági termesztmények árai és más dolgok árai között mint minálunk. Ës azt is megállapítja, hogy ennek az az oka, hogy a magánérdekeltségek erősen reáfeküsznek a társadalomra. f) Szükségesnek véljük a földreform egészségesebb átalakítását. g) Szükségesnek tartjuk a földek új osztálybasorolását, mert ma az a helyzet, hogy a kisbirtokok sokkal magasabb osztályban vannak, mint a nagy uradalmak. h) Igazságtalannak tartjuk, hogy az ártéri érdekeltségekbe csak azok vannak bevonva, akiknek a földjei beleesnek az ártérbe vagyis a partibirtokok, pedig az árvédelmet élvezi az egész közönség, vagyis a község egész területe. Tehát azt kérjük, hogy az ártéri költségek mindenkit illessenek abban a községben ahol erre szükség van. i) Ahol még nincsen tagosítva tekintettel a mai súlyos gazdaságviszonyokra az állam nagyon kedvező föltételek mellett önhatalmúlag rendelje annak körösztülvitelét. j) A mezőgazdákra rendkívül fontos tejkérdést is föltétlenül és a lehető legsürgősebben megoldani kérjük. Lehetetlen állapot, hogy a jó falusi tej mikorra elérkezik a fogyasztóhoz 3-4-szeres árt érjen el amellett, hogy akkorra minőségileg is elromlik. k) Szükségesnek véljük természetesen a közterhek rendezésénél az illetékek rendezését is. Borzasztó nagy és igazságtalan ma az illeték, mely a közönséget mindenféle vonatkozásban terheli. Különösen a hagyatéki ügyekbe és a vételeknél. Amit bizonyít az a körülmény, hogy a közönség a reá kirótt illetékeket megfizetni képtelen. I) Túl magas a vasúti és posta tarifa. Hiszen egy közönséges levél bélyegén egy négyszögöl földet lehet vásárolni. Az emberek inkább gyalog járnak, mert a magas vasúti költséget megfizetni nem tudják. Kmft. Kroh Károly s. k. községi titkár Káta Jenő s. k. községi elnök távol körzeti titkár ifj. Kulcsár Sándor s. k. körzeti alelnök ifj. Posta Sándor s. k. Ambrus János s. k. ifj. Gölöncsér Ferenc s. k. ifj. Fekete János s. k. Antal Gyula s. k. Beremeni Ferenc s. k. Bandel György s. k. választmányi tagok Ábrahám Sándor s. k. Beremeni Dezső s. k. Pál Sándor s. k. (Másolat) BML NEP iratok NEP adm. II. 1934. 10. 1933. augusztus 18. Marton Béla válasza a mohácsi NEP-vezetők memorandumára Válasz a Nemzeti Egység memorandumára. Folyó hó 18-iki kelettel Schmidt Lajos, a Nemzeti Egység mohácsi körének elnöke a következő levelet kapta: Kedves Munkatársam! Mohácsi szervezetünknek memorandumát a Vezér hozzám, mint a Nemzeti Egység országos szervezetének vezetőjéhez küldte. Teljes megértéssel olvastam a memorandumban foglalt észrevételeket, mert mindazokat a panaszokat, amelyekről szó van, gazdálkodásom közben magam is teljes mértékben átérzem. Megnyugtathatom azonban gazdatársaimat, hogy a Vezér tudatában van annak, hogy az ország gerincét és fenntartó rétegét, a mezőgazdasággal foglalkozó lakosság alkotja és