Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1989. (Pécs, 1989)
Társadalom- és politikatörténeti tanulmányok és források Baranya Xlll-XX. századi történetéből - VÖRÖS VINCE: Az aranykalászos gazdamozgalom Baranyában
Közgyűlésünk elvetette a Gazdasági Egyesületbe való belépést, és elfogadtuk Varga Géza igazgató indítványát, hogy bizottságot hozunk létre, és a teendők megtárgyalása végett Pécsett összejövünk egy értekezletre, melyre meghívnánk a vármegye főispánját, alispánját, a három téli gazdasági iskola igazgatóját és a Gazdasági Egyesület főtitkárát. Belementem ebbe a megoldásba, hogy tovább lépjünk. Bíztam egységünkben. Körünk részéről ötünket választottak meg: Pekori Józsefet, ifj. Bernáth Gyulát, Klits Andrást, Kis Gál Sándort és engem. Megjegyzem még, hogy amennyire itt kikelt ellenem Puskás Elemér főszolgabíró, a későbbiek során személyes beszélgetésünk alkalmával elismerte igazunkat, tetszett neki bátor kiállásom, és járása területén gyűléseink megtartását engedélyezte. A szentlőrinci közgyűlésnek nagy visszhangja támadt a megyében. Szászi Jenő tésenyi aranykalászos gazda helyeselte az önállóság melletti kiállást, s bár gyűlésünkön nem vehetett részt, a szervezésben tántoríthatatlanul mellénk állt. Joó Mihály a lapokból értesült a történtekről s buzdítást küldött: csak így további Értekezlet a vármegyeházán Szeptember 29-én Pécsett öten megbeszélést tartottunk. Joó, Pekori, Bernáth, Klits és én. Megtárgyaltuk a vármegyeházán tartandó értekezlet lehetőségeit, ahol igyekeznünk kell megnyerni a főispán és alispán bizalmát. Fischer alispánról tudtuk, hogy „lehet vele beszélni", sokat tett és tesz Baranya megyéért, csak sokat ad a formalitásokra, a megjelenés külsőségeire, az „őméltósága" megszólításra. Pl. gépkocsivezetőjétől nyáron, kánikulában is megkövetelte a nyakkendő viselését és a „fess" öltözködést. Mondtuk, majd megpróbálunk vele „szabályosan" beszélni. Megállapodtunk egymással, hogy Siklóson is ott leszünk a téli gazdasági iskola aranykalászos gazdaavatásán. Joó Mihály úgy hallotta, a gyümölcskiállítást felsőbb intézkedésre „lefújták", a helyiségek katonai bevonulás céljára való lefoglalása miatt. (Felvidéki események.) Megtanácskoztuk azt is, hogy az ősz, de főleg a tél folyamán a megalakulást előkészítő szervező gyűléssorozatot tartunk a vármegye nagyobb községeiben, bevonva oda a környező falvak gazdáit is. Joó nagyon helyeselte a tervet, a személyes akció igen fontos a sikeres meginduláshoz. A vármegyei értekezlet idejéről hamarosan megérkezett Varga igazgató értesítése, hogy a szeptember 25-én megtartott aranykalászos gazdaköri közgyűlés határozata értelmében az egyesítés kérdését pénteken, október 14-én délelőtt 11 órakor beszéljük meg a vármegyeházán. Kis Tóth Józseffel megbeszélést folytattam Pécsen, ö eléggé „bennfentes" a vármegye urainál, s arra kértem, járjon el náluk, legyen szószólója ügyünknek. Kis Tóth ígéretét be is váltotta, beszélt a főispánnal és az alispánnal, akik - értesítése szerint - a legmesszebbmenő megértést tanúsították. Az alispán a tanácskozás részére szívesen rendelkezésre bocsátotta a vármegyeház kis üléstermét. Kis Tóth még közölte, vasárnap ott lesz ő is Siklóson az aranykalászos gazdaavatáson. Sajnos, én és Pekori a vonat késése miatt nem tudtuk elérni a csatlakozást, nem utazhattunk el Siklósra. Sajnáltam, mert eddig Dél-Baranya aranykalászosaival nem tudtam személyesen beszélni ügyünkről, de Denke József 9 ** siklósi aranykalászos barátom tájékoztatta az egybegyűlteket, s mint írta levelében, a Gazdasági Egyesülettel nem szimpatizáltak, önálló egyesületet óhajtanak. Egy különös hírt is 94 Denke József - aranykalászos gazda, Siklós. A siklósi téli gazdasági iskolában végzett. Az Ormánság szervezője.
