Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1989. (Pécs, 1989)

Társadalom- és politikatörténeti tanulmányok és források Baranya Xlll-XX. századi történetéből - VÖRÖS VINCE: Az aranykalászos gazdamozgalom Baranyában

Újiróz, 937. X. 30. Kedves Magyar testvérem ! ... On írja, hogy november 7-én Mezőberénybe meghívást kapott..., melyet el is fogadott ... hogyha már On itt jár a Tiszántúlon, a mi közelünkben, megtiszteltető látogatásával bennünket részesítsen... szemtől szembe akarjuk látni azt az aranytollú embert, aki a falusi kisemberek érdekében annyit ír. Másrészről pedig kezet akarunk fogni önnel, s jelképileg hidat építeni a Dunántúl és Tiszántúl között egy sorsközösségben élő dunántúli falusi kisemberek képviselőjével, illetve szószólójával... a szombati napot községünkben töltené, este egy kis bankett keretében baráti ösmerkedési estély lenne, másnap visszautazna Gyomára s onnét Mezőberényben lenne, az ottani meghívásnak eleget téve. (-) Ha ezen kérésünket ön teljesítheti, úgy tisztelettel kérem, erről mihamarabb engem értesíteni szíveskedjék, az érkezési időpontról is, hogy a vasúti állomáson (3 km) a kocsi

62 kint legyen. Szeretettel várva, maradok tisztelője Surinás István, Újiráz, Bihar m. up: Kótpuszta Ezek a levelek jól estek, igazolták, hogy ébresztő hatással bírnak írásaim, nem vesznek el nyomtalanul és jó úton haladok. Ez volt első tiszántúli utam. Igen sok értékes embert ismertem meg Mezőberényben, Űjirázon és későbbi közéleti működésem során itt fel sem sorolható számú világosan gondolkodó parasztokat, kiemelkedően jellemes barátokat és küzdőtársakat, hogy csak néhányat említsek, olyan értékes embereket, mint Rácz Lajos.

63 Voszkó Mihá/y,

64 Futó Dezső,

65 Györgyi Lajos,

66 Hegyesi János,

67 Fekete Imre,

68 Kanta Gyula

69

, K. Tóth Ferenc,

70 s népi íróink közül Szabó Pált, Veres Pétert, a sár62 A harmincas-negyvenes években személygépkocsija még nem volt a parasztembernek, fő közlekedési eszközük a lovaskocsi volt. Ezzel várták az érkező vendéget a vasútállomáson. 63 Rácz Lajos — kisparaszt (Gyoma). 1934-ben Bajcsy-Zsilinszky Nemzeti Radikális Pártjába lépett Vaszkó Mihály javaslatára, majd 1936-ban Bajcsy-Zsilinszkyvel belépett a Független Kisgazdapártba. A közös szövetkezeti gazdálkodás kitűnő formáját hozta létre társaival a Gyomához tartozó Póhalmon. 1942-ben megtekintette Nagy Ferenc, Tildy Zoltán és Dobi István is. 64 Vaszkó Mihály — Endrőd, parasztgazda. 100 holdon gazdálkodott, de mindig a kisemberek érdekeiért harcolt. Kezdő tagja volt a Póhalmi kisparaszti szövetkezésnek. BajcsyZsilinszky híve volt, de 1936-ban ő is kisgazdapárti lett. Haladó szellemű parasztpolitikus, Vörös Vince igaz barátja. 65 Futó Dezső - újságíró. Kisgazdapárti politikus. Első írásai 1934-ben Bajcsy-Zsilinszky lapjában, a Szabadság-ban jelennek meg. Később a Kis Újság munkatársa. Nagy Ferenccel, Kovács Bélával, Vörös Vincével a Parasztszövetség támogatója. Harcos egyéniség. 66 Györgyi Lajos - középparaszt, orosházi mintagazda. Az Orosházi Gazdaifjak Egyesületének elnöke 1941-ben. Allataival számos első díjat nyert a budapesti mezőgazdasági kiállításokon. A Parasztszövetség és a Kisgazdapárt egyik erőssége. Nagy Ferenc, Kovács Béla és Vörös Vince híve mindvégig. 67 Hegyesi János — útkaparó, kisgazdapárti, majd 1944 végétől a Nemzeti Parasztpórt tagja, pártigazgató. 1944-ben az Ideiglenes Nemzetgyűlésen egyik legszebb beszédet ő mondta a parasztság, munkásság nevében. 68 Fekete Imre - földmunkás, Füzesgyarmat. 1941-ben a Parasztszövetség egyik alelnöke. Tac )ja az Orsz. Mezőgazd. Kamarának. C9 Kanta Gyula - konyári ezüstkalászos gazda. Kisgazdapárti politikus. A kalászos mozgalom és a Parasztszövetség erőssége. Vörös Vincének egyik legrégibb híve. 70 K. Tóth Ferenc - pusztaecsegi ezüstkalászos gazda. A Tiszántúli Mezőgazdasági Kamara tagja. A kalászos mozgalom és a Parasztszövetség lelkes híve.