Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1989. (Pécs, 1989)

Társadalom- és politikatörténeti tanulmányok és források Baranya Xlll-XX. századi történetéből - ROZS ANDRÁS: A Turul Szövetség szervezete Pécsett 1923-1945

törzsfői tábor, 7. a törzsek. Az egyesület a nagygyűlésen nyilvánítja akaratát, minden év május havában. Az egyesület vezérsége vezeti az egyesület működését teljes és személyes felelősség mellett. A törzsfői tábor az egyesület választmánya (kibővített vezetőség). Vegyes törzset (bajtársi törzset) vidéken, nem egyetemi, főiskolai helységben lehet alakítani, ahol egyetemi, főiskolai hallgatók nagy számban vannak. A Szövetségnek háromféle jogállású tagegyesületei lehettek: — Teljes jogú rendes tagegyesület: alapszabálya megegyezik a Szövetségével; — Teljes jogú tagegyesület: saját alapszabállyal bír, de annak szelleme megegyezik a Szövetség alapszabályának szellemével; — Rendkívüli tagegyesület: hasonló, mint a teljes jogú esetén, de csak egy kiielölt ügyosztály alá tartozhat.

21 A Turul Szövetség szervezetében demokratikus mintákat követett: különválasztott „törvényhozó", „végrehajtó" és „bírósági" intézményekkel rendelkezett. A valóságban, a tényleges gyakorlatban azonban a vezetésben erős hierarchikus és kívülről, felülről irányítottság tendenciái érvényesültek. A Turul mögött ugyanis ott állt az „EKSZ", az „Etelközi Szövetség", a jobboldali titkos szervezet, mely a legfontosabb gyűléseken, Országos Követtáboron befolyásolta a határozatok meghozatalát, a választások kimenetelét.

22 A Turul Szövetséghez tartozó pécsi bajtársi egyesületek megalakulása, működésük főbb adatai, megszűnésük A Turul Szövetség pécsi kerületi vezérsége A Turul Szövetség 1924-ben készített és 1926-ban elfogadott alapszabályzata által meghatározott, a tagegyesületeket irányító négy kerület közül az egyik székhelye a dél-dunántúli egyetemi város, Pécs lett. A pécsi kerület vezérségének megalakuló táborozását 1926. március 17-én este 8 órakor tartották Pécsett, a Sörház utcai hivatalos helyiségben

23 (8. szám). Jelen voltak: dr. Sándor Jenő János kerületi vezér, dr. Biró Lajos kerületi alvezér, dr. Lukács Ferenc, a „Csaba" bajtársi egyesület vezére, Hamar Gyula, a „Werbőczy" bajtársi egyesület alvezére, Esztergály Szörény kerületi íródeák, Vendég Vince lövészmester, Nagy Lajos, a Csaba bajtársi egyesület alvezére, Sárközy László és Künsztler János darufő bajtársak. (A titulusok természetesen csak a „megalakuló táborozás" után illették meg a vezetőket, illetve tisztségviselőket, hiszen ezen a vezértáboron választották meg őket). Dr. Sándor Jenő ismertette a vezérség célját, hatáskörét, ügyvitelét, majd a kerületi vezérség alá tartozó bajtársi egyesületeket nevezte meg: „Csaba" b. e. az orvosok, „Werbőczy" b. e. a jogászok, „Árpád" b. e. a bölcsészek és „Jószerencsét" bajtársi törzs a bányaiskolások Turul egyesülete. Majd dr. Sándor kérte a vezértábor hozzájárulását ahhoz, hogy a kerületi vezérség, mint a fővezérség kiküldött szerve megalakulhasson, ehhez a vezértábor egyhangúlag hozzájárult és megválasztotta dr. Sándor bajtársat vezérnek, dr. Biró 21 A Turul Szövetség Alapszabályzata, lásd: 9. jegyzet. 22 M. Kiss-Vitányi: i. m. 42-43. lap. 23 BML POT, 915. sz. Jegyzőkönyv a „Turul" Szövetség pécsi kerületi vezérségének megalakuló táborozásáról. A Pécsi Kerületi Vezérség jelentése a „Turul Szövetség", a Magyar Egyetemi és Főiskolai Bajtársi Egyesületek Országos Központjának, Pécs, 1926. március 17. Aláírás: Dr. Sándor Jenő János kerületi vezér, Nagy Lajos, Esztergály Szörény ker. íródeák. Másolat.