Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1989. (Pécs, 1989)

Társadalom- és politikatörténeti tanulmányok és források Baranya Xlll-XX. századi történetéből - ROZS ANDRÁS: A Turul Szövetség szervezete Pécsett 1923-1945

I 1 gyár társadalomnak, a magyar nemzetnek a bajtársi eszmén keresztül való összeforrasztása." (f. §); „A magyarral rokon népek kultúrájának ismertetése és a rokonszenv fenntartása." (g. §). A Szövetség címei: „Turul" Szövetség. Alcíme: A Magyar Egyetemi és Főiskolai Bajtársi Egyesületek Országos Központja. (I. fej. 1. §.) A Szövetség székhelye: Budapest. Színei: arany-karminpiros-sötétkék-ezüst (3. §). A Szövetség pecsétje: „Turul" Szövetség 1919 és az alcím köriratban: „középen pajzs, benne kardot tartó turulmadár, szárnyai között Szent István koronája, a hármas halmon koronából kiemelkedő kettős kereszt felé szállva." (4. §.) (Lásd: 1. számú melléklet.) — A címerkép a harmincas években némileg módosult: eltűnt a turulmadár fejéről a korona, viszont karmaiba a kard mellé egy kettőskeresztes címerpajzs került. (Lásd: 2. számú melléklet.) — A Szövetség jelvényei: „a négyszínű mellszalag, mely körben jobbról balra viselendő", (hétköznapokon) fekete lapos sapka arany szalaggal, díszruhája: magyar ruha, fehér tollas Bocskay sapka, négyszínű pajzzsal, valamint ,,díszkard viselendő". (I. fej., 1-5. §.) A Szövetség tagegyesületei kezdetben négy kerületbe tartoztak: I. Budapesti, II. Szegedi, III. Debreceni, IV. Pécsi kerület. A Szövetség megalakulása utáni években a tagegyesületek szaporodásával állították föl az V. Miskolci kerületet, majd az 1930-as években átszervezték a kerületrendszert: a miskolci kerületet feloszlatták, tagegyesületeit a budapesti és debreceni kerületekhez osztották. Létrehoztak viszont két új kerületet: V. Kecskeméti, VI. Győri kerület. A pécsi kerülethez tartozott a Somogyvármegyei alvezérség.

19 Az egyetemek azonos karain azonos elnevezésű egyesületeket szerveztek, ahol lehetett, a tudományágra jellemző nevet adtak, de nem minden lehetséges esetben.

20 Az azonos karok azonos egyesületei azonban szervezetileg semmiféle kapcsolatban nem voltak egymással, az egyesületek csak a helyi, kerületi vezérségüknek voltak alárendelve, a vezérségek pedig az országos fővezérségnek. A különböző kari egyesületek viszont egymással egyenrangúak voltak. A Turul Szövetség legfőbb szerve a Fővezérség volt, vezetője, a Fővezér irányította és vezette a Szövetség működését, képviselte a Szövetséget idegenekkel szemben. A Fővezér Fővezérségi tábort hívhatott össze. A Fővezérség szervezete: állt a hat országos vezérből, akik a hat ügyosztályt vezették: 1. elnöki, szervezési, jogi, 2. gazdasági és diákszociális, 3. kulturális, A. sajtó és propaganda, 5. külügyi, 6. sport és testnevelési; a kerületi vezérekből, akik tagegyesületeik ügyeit vezették; az országos nádorból, aki fegyelmi ügyekben kezdeményezhetett; és a fókincstárosból. Az ügyosztályokon alvezérek, íródeákok, kincstáros dolgoztak. A kerületi vezérek vezették a vezértanácsot, ide tartoztak a tagegyesületek vezérei, az alvezérek, az íródeákok, élükön a főíródeákkal, a kincstáros. A 6. ügy19 Lásd: 25-27. számú jegyzetek! 20 A jogi karokon „Werbőczy", az orvosin „Csaba", a bölcsészkarokon „Árpád", a felsőkereskedelmi iskolát végzettek „Bercsényi", a közgazdászok „Széchenyi István", a gyógyszerészek „Rákóczi", az állatorvosok „Lehel", a képzőművészek „Székely Bertalan", az iparművészek „Körösfői", a technológusok „Zrínyi", a református teológusok „Bocskay", a tanítóképzősök „Bessenyei", a mezőgazdászok „Festetich" nevet kaptak. Ezen kívül számtalan dominus-egyesület létezett, mind olyan nevekkel, melyek — mint az előbb felsoroltak is — a magyar történelemnek azokat a személyiségeit emelték ki, akik valamiképp demonstrálták a fő államelvet, beilleszthetők voltak a keresztény-nemzeti kurzus ideológiájába. Előszeretettel választották az ún. „törzsökös" magyar történelmi neveket, mint az Attila, Csaba, Árpád, Szabolcs vezér, Gyula, Csanád; valamint a törökellenes, a kurucos magyar történelmi szemléletnek megfelelő kuruc és 48-as történelmi személyneveket. Szerepelt viszont a reformer Széchenyi, a konzervatív Szabolcska Mihály, de nem volt található Deák, mint a meghaladott dualista liberalizmus szimbolikus alakja és Ady sem, a forradalminak, nemzetellenesnek ítélt költő. A magyar birodalmi eszmét képviselték a középkori magyar királyok és az irredenta jegyében az elcsatolt részek földrajzi nevei („Hargita").