Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1989. (Pécs, 1989)

Társadalom- és politikatörténeti tanulmányok és források Baranya Xlll-XX. századi történetéből - ROZS ANDRÁS: A Turul Szövetség szervezete Pécsett 1923-1945

1920. években a bajtársi eszme jegyében szerveződött bajtársi egyesületek zömét, így az ún. „Attila" helyi szervezeteket egyesítette magában, melyek tehát a M. E. F. O. N. „Turul" Szövetsége tagszervezetei voltak.

9 A húszas évek elején azután az egyetemeken és karaikon sorra alakultak a Turul Szövetségbe tagolódó bajtársi egyesületek (lásd később). Az egyetemek egyébként is élénk egyesületi élet színterei voltak az egész történeti korszakban, de különösen az 1920-as, 1930-as években. Ekkor alakultak meg a különböző indíttatású és érdeklődésű egyetemi hallgatók és oktatók egyesületei, csoportjai. Az elszakított területekről érkezők érthetően nagy szükségét érezték, hogy szoros egységbe tömörüljenek, illetve az államhatalomnak is érdekében állt, hogy létük, egységük demonstrálását támogassa; így jött létre például a pécsi Erzsébet Tudományegyetemen a „Délvidéki Egyetemi és Főiskolai Hallgatók Egyesülete Pécsi Csoportja" (1923), vagy a „Székely Egyetemi és Főiskolai Hallgatók Egyesülete" (1924). De más, általános tanulmányi, nevelési célú egyesületek is alakultak az egyetemeken, az egyetemi kollégiumokban, Pécsett például a M. kir. Erzsébet Egyetem Tudományos Egyesülete (1927), a Magyar királyi Erzsébet Tudományegyetem Barátainak Egyesülete (1921), a Szent Mór Collegium Egyesülete (1926), a „Maurinum" Ifjúsági Kör (1929), szintén az egyetemi hallgatók között szerveződtek: a Délvidéki Magyar Közművelődési Szövetség Egyetemi és Főiskolai Alosztály, a Magyar-Len gyei Diákszövetség Báthory István Köre Pécsi Kirendeltsége (1941).

10 A Cserkész Szövetség kiterjesztette működését az egyetemi hallgatókra is. Pécsett fejtette ki tevékenységét a Pécsi Egyetemi Férficserkészcsapat („Zsolt" cserkészcsapat, „Botond vezér" férficserkészcsapat).

11 Az egyetemi, főiskolai hallgatók vallási alapon is szerveződhettek egyesületekbe, sőt az egyes vallási felekezetek egyetemi ifjúsági szervezetei a legjelentősebb tevékenységet folytatók, a legerőteljesebb eszmei hatást kifejtők közé tartoztak. A keresztény, római katolikus eszmeiség ápolását, a katolikus ifjúságban az összetartozás érzetének felkeltését, a gyakorlati katolicizmusra nevelést vallották céljaiknak a „Foederatio Emericana Katolikus Magyar Egyetemi és Főiskolai Bajtársi nálatának korábbi korszakba való visszavetítése az Árpádok turullegendájának ismeretében. — A turul, „a magyar hősi mondákban szereplő madár, melynek faját természetrajzilag pontosan meghatározni nem lehet". A krónikákban másolások okozta elírás lehetett a „turul" szó, eredetileg „curul" lehetett, azaz karvaly, nemes ragadozómadár: sas, sólyom, karvaly, héja. A turul, kurul, karvaly a hadra kelt népet vezette a mondák szerint. A turul madár szerepelt az erdélyi „magyar nemzet" 1538-as címerében, 1659 óta félsas alakban Erdély címerében: Szabó Károly, Chermel István, Nagy Gyula (A turulról, Turul, 1883, I. 29-33. old.) nyomán, Révai Nagy Lexikona, XVIII. kötet, Bp. 1925, 540. lap; Laszlovszky József: A magyar címer története, Bp„ 1989. 4-5. lap. — Erdély címere az 1848-as unió törvénybe iktatása után egyesült Magyarországéval. A vörös sávval vágott pajzs felső, kék mezejében arany csőrű, vörös nyelvű sast ábrázolt („a magyarok címere"). Bertényi Iván: Kis magyar címertan, Bp., Gondolat Kiadó, 81. lap. 9 M. Kiss Sándor-Vitányi Iván: A magyar diákok szabadságfrontja. Kiadja az Antifasiszta Ifjúsági Emlékmű Szervező Bizottsága, Bp., 1983. 40-41. lap (II. fejezet: A Turulellenzék és a Magyar Ifjúság Nagybizottsága); „Turul" Szövetség (A Magyar Egyetemi és Főiskolai Bajtársi Egyesületek Országos Központja), valamint a kötelékébe tartozó és a szövetség szerves részét képező Bajtársi Egyesületek és Bajtársi Törzsek (Vegyestörzsek) Alapszabályzata, jóváhagyatott a m. kir. belügyminiszter által, szám: 118.661 —VI

I./1926. alatt (továbbiakban: Turul Szövetség Alapszabályzata), 36-37. lap. - BML POT 915. sz. 10 BML POT, 908, 1091, 971, 2327, 1935, 2605. 2658. számok. 11 BML M. kir. Erzsébet Tudományegyetem Rektori Hivatala iratai, 446/1942-43. sz.