Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1989. (Pécs, 1989)

Társadalom- és politikatörténeti tanulmányok és források Baranya Xlll-XX. századi történetéből - KOMANOVICS JÓZSEF: Telepítések Baranyában az 1930-as és az 1940-es években

TELEPÍTÉSEK BARANYÁBAN AZ 1930-AS ÉS AZ 1940-ES ÉVEKBEN KOMANOVICS JÓZSEF „A telepítés gondolata nem új keletű. Az uralkodó osztályok mindig azokban az időszakokban vették elő a telepítés kérdését, amikor a dolgozó parasztság és a nagybirtok közötti ellentétek jelentős mértékben kiéleződtek. így a XIX. század végén, az agrárszocialista mozgalmak idején hoztak törvényt a telepítésről, majd a XX. század elején az 1905-1906-os forradalmi mozgalmak után, 1908-ban kísérleteztek új telepítési törvénnyel. Az 1930-as években olyan helyzetben tűzték napirendre a telepítést, amikor „a porosz utas mezőgazdaság az agrárnépesség jelentékeny részét nem tudta eltartani, és a társadalom feszítő erői növekedésben voltak."

1 Nekibuzdulásaikból azonban még az erősen kényszerítő körülmények hatására sem születtek érdemleges rendelkezések, s ezeket a földkérdés feszegetésével (elsősorban) szembehelyezkedő földesúri erők szívós és kitartó ellenállása következtében még tétovább intézkedések követték. Azok a szórványos telepítések, parcellázások és kisbérletalakítások, amelyekre végül is sor került, a földéhség, az elégedetlenség lecsillapítását, nemzetiségi, fajvédelmi, valamint honvédelmi problémák megoldását célozták. Egyes esetekben a válságból való kilábalást, olcsó munkaerő lekötését, néha pedig kifejezetten hasznot hajtó üzleti vállalkozást jelentettek. A telepítésekkel kapcsolatos célkitűzéseket vezető körökben nyíltan is hangoztatták a világháború előtt és a 30-as években egyaránt. Darányi Ignác a századforduló tájékán így fogalmazott: „A telepítés módot ad arra, hogy a birtokos osztályhoz a földművelő népet közelebb és közelebb hozzuk. A telepítés közös biztosítéka állami, gazdasági és szociális fennállásunknak és fejlődésünknek." Or. Lányi Márton a Magyar Mezőgazdasági Társaságban 1934-ben tartott előadásában - utalásképpen a korábbi telepítések céljaira - leszögezte: „ha Beksics Gusztáv műveit elolvassuk, azoknak tartalmát boncolgatjuk, akkor meg kell állapítanunk, hogy azok honmentő gondolatokat tartalmaznak." Hasonlóképpen nyilatkozott a 30-as évek telepítéseire vonatkozóan a kormány nemzeti munkatervéről és a magyar kir. földművelésügyi miniszter programjáról, mely a telepítés kérdését fontos nemzeti feladatnak tekinti, mint írta ... „a telepítés megvalósítása nemzeti fejlődésünket és a mezőgazdasági szociálpolitika céljait szolgálja."

2 Albrecht királyi herceg pedig annak a meggyőződésének adott kifejezést, hogy: „az agrárszocia1 Szuhay Miklós: Az állami beavatkozás és a magyar mezőgazdaság az 1930-as években. Akadémiai K. 1962. 296. o. 2 Lányi Márton: A Magyar Mezőgazdasági Társaságban 1934. ápr. hó 16-án tartott előadás. Bpest, 1934. Pátria.