Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1989. (Pécs, 1989)

Társadalom- és politikatörténeti tanulmányok és források Baranya Xlll-XX. századi történetéből - MÁRFI ATTILA: Pécs Szabad Királyi város dualizmus kori egyesületeinek vizsgálata 1867-1918 (I. rész)

A sportegyesületek közül kezdetekben a „Pécsi Torna és Tűzoltó Egylet" volt a legpatinásabb, de az 1880-as évek végén megszűnt. Ekkor alakult meg a „Pécsi Athletikai Club", amely vezető szerepet játszott a városi sportéletben. 1887-ben kiadott házszabályzatuk szerint az atlétikai gyakorlatokon kívül vívással és bokszszal is megismertették az egylet tagjait. A testgyakorlatok rendszerint a városi Tornacsarnokban zajlottak. A kisebb sportegyletek pár évi működés után ebbe az egyletbe olvadtak be. De ezen rövid idő alatt is sokféleségükkel színfoltjai voltak a sportmozgalomnak. Ilyen volt a „Pécsi Kerékpár Egyesület", melynek díszelnöke Zsolnay Vilmos volt. Kerékpárversenyeiket a városi tornacsarnokban és a mellette húzódó Somogyi-féle faarénában (színkör) rendezték meg. A „Pécsi Korcsolya Egylet" csak pár évig létezett, de már megalakulásukkor nagyszabású vállalkozásba fogtak. A Ferenc-rendi barátok rétjén egyleti pavilon építésébe kezdtek 1893 őszén.

72 A kéttornyú díszes pavilont 216 m

2 nagyságúra tervezték. A csarnokot eredetileg két részre osztották „Munkások" és „Urak" számára. De terveztek a hölgyek számára is külön termet.

73 Feloszlásuk után az 1898-ban megalakuló Pécsi Tornaegyesületbe olvadtak be, mely a testgyakorláson kívül a korcsolyázást is kívánta „előmozdítani". Említést érdemel a XX. század elején megalakult „Pécsi Lóverseny Egyesület". Működésük az ország délnyugati részére terjedt ki ügetőversenyek és díjlovaglások rendezésével.

74 1911-ben hozták létre a később nagynevűvé váló „Pécsi Sport Clubot". A hagyományosnak mondható torna, atlétika, vívás, teniszezés sportágakon kívül a labdarúgást és az úszást művelték a városban. A szerb megszállás éveiben „Pécsi Munkás Sport Club"-ra változtatta a nevét, de a nemzeti hadsereg bevonulása után újból a régi nevén működött tovább.

75 Összességében elmondható, hogy amíg a vármegyében csak 4 sportegylet működött, addig a városban sokkal népszerűbb volt ez a társulási forma. Működésükkel ráirányították a figyelmet a testedzés fontosságára és a szabadidő kulturált eltöltésére, a természet szeretetére. A monarchia éveiben a sportegyletek általában versenyágak szerint jöttek létre, s mindegyik elnevezésében szerepel a város megjelölése. A későbbiekben már nem ez az általános. A testedzőegyletek iparágakhoz, vállalatokhoz kötődve jöttek létre. A dualizmus időszakában Baranyában közel 700 egyesület alakult meg, a szab. kir. város területén pedig majdnem 200 társulás működött. Megállapítható, hogy a városban rendkívül nagy számban alakultak meg az állandó változásban lévő, de nélkülözhetetlen szerepet játszó egyesülések. Némely esetben érdekes színfoltjai voltak az egyesületi életnek, bizonyítva, hogy a csoportos érdekképviselet, az önrendelkezési jog nem szenvedett annyi csorbát, mint hazánk történelmének utolsó 40 évében. Az I. vh. évei alatt érthető módon az egyesületi mozgalom pezsgése alábbhagyott. De még mindig nem beszélhetünk megszűnésről és a működésüket gátló tudatos akadályoztatásról. A szerb megszállás éveiben az egyesületi mozgalom sajátságos formában és keretek között, ellentmondásosan tudott csak fennmaradni. E korszak ismertetésével egy ezt követő dolgozatban foglalkozunk majd. 73 Pécs v. t. ikt. ir. 13615/1893. 73 A csarnok építő művezetője Lukrits Gyula volt. 74 BML Pécs város okmánytára 282. 75 BML Pécs város okmánytára 774.