Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1989. (Pécs, 1989)
Társadalom- és politikatörténeti tanulmányok és források Baranya Xlll-XX. századi történetéből - MÁRFI ATTILA: Pécs Szabad Királyi város dualizmus kori egyesületeinek vizsgálata 1867-1918 (I. rész)
vánta beszerezni az élelmiszerárut. Az akkori piaci áraknál olcsóbban akarta árusítani a termékeket, hogy ezzel is támogassa a szegényebb egyleti tagokat. Eredeti terveik szerint az egész pécsi piacot uralni akarták. 12 Az egyesület 1866 szeptemberében adta be alakulási kérelmét a Helytartó Tanácsnak. 13 Az egyesület hosszú várakozás után 1867 májusában kapta meg az engedélyt alapszabályszerű működésre. A tisztikarát 11 fős igazgatótanács képezte. Még az alakulási évben nagy lendülettel fogtak munkához. Ekkor megkapták a várostól a bor- és pálinkamérési jogot is. 14 A többi felvásárolt áru számára és értékesítésére először az irgalmas rendtől béreltek üzlethelyiséget a Majláth téren. A Consum a saját egyesületi székhelyén is tartott üzletet a Király u. 19. sz. alatt, 15 és kereskedelmi ténykedésén kívül, pénzhitelezéssel is próbálkozott. Áttételesen ezt szolgálta az egyesület alapító-mecénás szerepe is. A megalakuláshoz szükséges tőkét a Consum hitelezte. Közben olyan alapszabályokat fogadtatott el az új egyesületekkel, ami egyértelmű függőségi viszonyt jelentett. így a leányegyesületek tisztikarát a Consum igazgató tanácsa látta el és alaptőkéjük jelentős részével szintén a létrehozó társulat rendelkezett. Az első ilyen patronált egylet az „E/ső Pécsi Betegápoló és Temetkezési Egylet" 1868-ban alakult. 16 A társulás, mint jótékonysági egylet működött. Már az alakuláskor jelentős tőkével rendelkezett, ami az évek során tekintélyes vagyonná növekedett. 1869-ben hívta létre a Consum a Polgári Olvasóegyletet. 17 Az egyleti vagyon kezelése, annak befektetése ez esetben is a Consumegylet előjoga lett. Az utolsó patronált társulat az 1875-ben létrejött ,,Pécsi Pinczér Betegsegélyező és Temetkezési Egylet" volt. Ekkor a Consum már végnapjait élte; tekintélye, anyagi lehetőségei végső határán állt. Ennél az egyesületnél már nem is vállaltak irányító szerepet. A Consum néhány üzlete nem volt elegendő ahhoz, hogy „Pécs piacát, összes csarnokát uralják". 1875-re már több ezer forint tartozásuk volt. A három, a Consum által patronált társulat közül a legerősebb a Betegsegélyező egylet volt. 1875-ben már közel másfél ezer tagja volt, s tetemes vagyona. A betegsegélyezők nem akarták tovább fenntartani az anyagi függőséget a Consummal. Törekvésüket segítette a Kereskedelmi Minisztérium 1876. I. 1-től életbe lépő törvénycikke. Ez a törvény a nem kereskedelmi egyesületekkel való szimbiózist megtiltotta. 18 A „meggyengült Consum" még így is volt annyira erős, hogy megtalálja a számára megfelelő megoldást: ezért nyilvánosan feloszlatta magát és 1876 júliusában teljes tisztikarával belépett az „E/ső Pécsi Betegápoló és Temetkezési Egylet" vezetőségébe. 19 Ezzel gyakorlatilag a Consum megszűnt. Az új egyesület 12 A város vezetősége támogatta a Consum megalakulását, bár leszögezte, hogy helyesebb lenne a foglalkozási kör szerint, ha az új egylet neve „Tápszergyűjtő és Elárusító Egylet" lenne. 13 BML Polgármester elnöki iratok 159 1866. 14 BML Potg. m. ein. ir. 212/1867. 15 Ma Kossuth Lajos u. 37. sz. a. 10 Vezetőségét a Consum igazgató tanácsa képezte. Az igazgató Mayerhoffer András, az alelnök Obetko Zsigmond lett. 17 Az egyesület alapszabálya többek közt kimondta: „Miután az Első Pécsi Consum Egylet ezen olvasó egylet alapítója, fenntartja magának a jogot és átveszi ezen egylet ügyeinek vezetését is, és így csak tizenegy tag választandó az Első Pécsi Consum Egylet igazgatói tanácsához az olvasóegylet részére, ennek következtében az olvasóegylet öszves igazgatói tanácsa 2 elnök és 22 igazgatói tanácsi tagból áland." 18 A temetkezési és betegsegélyező egyletek ugyanis humanisztikus célú társulásoknak számítottak. Az már más kérdés, hogy a temetkezési egyletekkel kapcsolatban rövidesen megváltozott a vélemény, mivel nyíltan nyerészkedési vállalkozásoknak tartották őket. 19 BML Pécs v. t. ikt. ir. 10104 1876.