Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1989. (Pécs, 1989)

Társadalom- és politikatörténeti tanulmányok és források Baranya Xlll-XX. századi történetéből - MÁRFI ATTILA: Pécs Szabad Királyi város dualizmus kori egyesületeinek vizsgálata 1867-1918 (I. rész)

vánta beszerezni az élelmiszerárut. Az akkori piaci áraknál olcsóbban akarta áru­sítani a termékeket, hogy ezzel is támogassa a szegényebb egyleti tagokat. Ere­deti terveik szerint az egész pécsi piacot uralni akarták. 12 Az egyesület 1866 szeptemberében adta be alakulási kérelmét a Helytartó Ta­nácsnak. 13 Az egyesület hosszú várakozás után 1867 májusában kapta meg az engedélyt alapszabályszerű működésre. A tisztikarát 11 fős igazgatótanács képezte. Még az alakulási évben nagy lendülettel fogtak munkához. Ekkor megkapták a várostól a bor- és pálinkamérési jogot is. 14 A többi felvásárolt áru számára és érté­kesítésére először az irgalmas rendtől béreltek üzlethelyiséget a Majláth téren. A Consum a saját egyesületi székhelyén is tartott üzletet a Király u. 19. sz. alatt, 15 és kereskedelmi ténykedésén kívül, pénzhitelezéssel is próbálkozott. Áttételesen ezt szolgálta az egyesület alapító-mecénás szerepe is. A megalakuláshoz szükséges tőkét a Consum hitelezte. Közben olyan alapszabályokat fogadtatott el az új egye­sületekkel, ami egyértelmű függőségi viszonyt jelentett. így a leányegyesületek tisztikarát a Consum igazgató tanácsa látta el és alaptőkéjük jelentős részével szintén a létrehozó társulat rendelkezett. Az első ilyen patronált egylet az „E/ső Pécsi Betegápoló és Temetkezési Egylet" 1868-ban alakult. 16 A társulás, mint jótékonysági egylet működött. Már az alaku­láskor jelentős tőkével rendelkezett, ami az évek során tekintélyes vagyonná növe­kedett. 1869-ben hívta létre a Consum a Polgári Olvasóegyletet. 17 Az egyleti va­gyon kezelése, annak befektetése ez esetben is a Consumegylet előjoga lett. Az utolsó patronált társulat az 1875-ben létrejött ,,Pécsi Pinczér Betegsegélyező és Temetkezési Egylet" volt. Ekkor a Consum már végnapjait élte; tekintélye, anyagi lehetőségei végső határán állt. Ennél az egyesületnél már nem is vállaltak irányító szerepet. A Consum néhány üzlete nem volt elegendő ahhoz, hogy „Pécs piacát, összes csarnokát uralják". 1875-re már több ezer forint tartozásuk volt. A három, a Consum által patronált társulat közül a legerősebb a Betegsegé­lyező egylet volt. 1875-ben már közel másfél ezer tagja volt, s tetemes vagyona. A betegsegélyezők nem akarták tovább fenntartani az anyagi függőséget a Con­summal. Törekvésüket segítette a Kereskedelmi Minisztérium 1876. I. 1-től életbe lépő törvénycikke. Ez a törvény a nem kereskedelmi egyesületekkel való szimbiózist megtiltotta. 18 A „meggyengült Consum" még így is volt annyira erős, hogy megta­lálja a számára megfelelő megoldást: ezért nyilvánosan feloszlatta magát és 1876 júliusában teljes tisztikarával belépett az „E/ső Pécsi Betegápoló és Temetkezési Egylet" vezetőségébe. 19 Ezzel gyakorlatilag a Consum megszűnt. Az új egyesület 12 A város vezetősége támogatta a Consum megalakulását, bár leszögezte, hogy helye­sebb lenne a foglalkozási kör szerint, ha az új egylet neve „Tápszergyűjtő és Elárusító Egylet" lenne. 13 BML Polgármester elnöki iratok 159 1866. 14 BML Potg. m. ein. ir. 212/1867. 15 Ma Kossuth Lajos u. 37. sz. a. 10 Vezetőségét a Consum igazgató tanácsa képezte. Az igazgató Mayerhoffer András, az alelnök Obetko Zsigmond lett. 17 Az egyesület alapszabálya többek közt kimondta: „Miután az Első Pécsi Consum Egy­let ezen olvasó egylet alapítója, fenntartja magának a jogot és átveszi ezen egylet ügyei­nek vezetését is, és így csak tizenegy tag választandó az Első Pécsi Consum Egylet igaz­gatói tanácsához az olvasóegylet részére, ennek következtében az olvasóegylet öszves igaz­gatói tanácsa 2 elnök és 22 igazgatói tanácsi tagból áland." 18 A temetkezési és betegsegélyező egyletek ugyanis humanisztikus célú társulásoknak számítottak. Az már más kérdés, hogy a temetkezési egyletekkel kapcsolatban rövidesen megváltozott a vélemény, mivel nyíltan nyerészkedési vállalkozásoknak tartották őket. 19 BML Pécs v. t. ikt. ir. 10104 1876.

Next

/
Oldalképek
Tartalom