Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1989. (Pécs, 1989)
Társadalom- és politikatörténeti tanulmányok és források Baranya Xlll-XX. századi történetéből - SIMON V. PÉTER: Baranyai mozgalmak 1848 tavaszán és nyarán
Bár az április első napjaiban jelentkező parasztmegmozdulásokat jelentő alispán csupán általánosságokban mozgó instrukciókat kapott Pestről 29 , a mozgalmak a felvilágosítás és meggyőzés hatására elültek, mindössze Bicsérdre kellett katonaságot vezényelni. A fegyveres erő megjelenése, s tán méginkább a katonaság tartásából a községre háruló terhek néhány hét leforgása alatt azt eredményezték, hogy Perczel Imre másodalispán május 5-i jelentésében megnyugtató hírt közölhetett az időközben hivatalba lépő kormány belügyminiszterével: „Bicsérd helység lakosai bánva tettüket, engedelmességet ígérnek, minek következtében az odarendelt katonaság régi állomásába fog visszavonultatni." 30 Április 13-án Mohácson - 9000 római katolikus és református többségű magyar, német és szerb lakosság, földesúr a pécsi püspök -, Bárban - 750 római' katolikus német lakos, földesúr a Sauska család -, Somberekén - 2400 római katolikus és görögkeleti német és szerb lakos, földesúr a Sauska család -, valamint Szekcsőn - 850 római katolikus és evangélikus magyar és német lakosság, földesúr az Eszterházy hercegi család — mutatkozott némi nyugtalanság. Mohácson a püspöki téglavetőnél és szérűskertnél adódott elő ,,kisebbszerű kicsapongás", a többi községben szintén csak futó zavarok jelentkeztek. Az alispán által kiküldött megyei választmány mindenütt rendet eredményezett. 31 Bonyolulabb és hosszan elhúzódó viszályt eredményezett Pécs város tisztújításának és országgyűlési képviseletének dolga. A váltópénzhiány miatt izgatott külvárosi nép, melynek lecsillapítására az ügyben voltaképpen illetéktelen alispán azonnali pénzküldeményt kért Pestről 32 , április 26-án azzal a követeléssel állt elő, hogy a városi tanács vegye vissza a még 1846-ban haszonbérbe adott közlegelőt és az annak területén található homokbányát. 33 A tanács azonnal engedett, s hatályon kívül helyezte a 16 holdra menő terület haszonbérleti szerződését, a gyors intézkedés azonban nem oldotta meg a feszültséget okozó alapkérdést, annál is kevésbé, mert az indulatok szításában a helybéli értelmiség és a városi tisztviselők egy része is érdekelt volt. Hillebrand ügyvéd már április 10-én azt magyarázta a pécsi adófizetőknek, hogy az 1848/49-re kivetett adó helytelenül van megállapítva, s hogy „a kivetett adóbul a hatóság tagjai sok ezer forintot szándékoznának részekre félre tenni". A magisztrátus a 4000 példányban kiosztott és kiragasztott korrupciós vádra hasonló formában megjelentetett cáfolattal felelt, s elégtételt követelt az igazgatótól, „aki a sajtószabadsággal visszaélt, nehogy ily merényre mások is vakmerően vetemedni bátorkodjanak". 34 Az ügy hátterét a városi bizottság tárta föl, melynek április 27-i jegyzőkönyvét a későbbi események teljesebb megértése céljából részben közöljük: 29 A MOIB. április 8-án kelt válasza arra utasította az alispánt, hogy a fennálló törvényeknek szerezzen érvényt, a lázadó parasztokat figyelmeztesse, hogy erőszakos cselekedeteikért és az okozott kárért büntetőjogilag felelnek, s panaszaikat csak törvényes úton orvosolhatják. A MOIB. Perczel Imréhez, Pest, 1848. ápr. 8. MOL MOIB. ir. 1848: 23. sz. Idézi Ember: Iratok, i. m. 80-81. o. 30 Perczel Imre másodalispán Szemere Bertalanhoz, Pécs, 1848. máj. 5. MOL. Belügymin. ein. ir. 1848: 987. sz. Idézi Ember: Iratok, i. m. 81. o. 31 Perczel Imre másodalispán a MOlB-hoz, Pécs, 1848. ápr. 13. MOL. MOIB. ir. 1848: 492. sz. Közli Ember: Iratok, i. m. 81. o. 32 Perczel Imre másodalispán a MOlB-hoz, Pécs, 1848. ápr. 3. és a MOIB. válaszlevele, Pest, 1848. ápr. 11. MOL MOIB. ir. 1848: 353. sz. 33 Pintér Mihály főbíró Szemere Bertalanhoz, Pécs, 1848. ápr. 26. MOL Belügymin. ein. ir. 1848: 508. sz. Idézi Ember: Iratok, 81-82. o. 34 Ld. előző jegyzet és az irat mellékletei.
