Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1987/1988. (Pécs, 1988)

FORRÁSKOZLEMÉNYEK ÉS TANULMÁNYOK A NEMZETISÉGI KÉRDÉSRŐL A 19-20. SZÁZADBAN - Tilkovszky Lóránt: Viták a Területvédő Liga nemzetiségi bizottságában 1920 júliusában

dig. 124 Magyarországhoz való kapcsolást követelünk, mert erre utal minden gazdasági és kulturális érdek. Perényi: Azt mondták, legyünk bizalommal a nemzetiségi minisztérium embereihez, és ne törjünk pálcát, mielőtt a rugókat nem ismerjük. Ebben nem lesz hiány, de a magam részéről is egy kérést intézek. Méltóztassanak vigyázni arra, hogy oly rendeletek napvilá­got ne lássanak, melyeknek értelme homlokegyenesen ellenkezik az intenciókkal, és ha megjelenik, akkor a miniszteri felelősségénél fogva a miniszternek kell gondoskodni arról, hogy a félreértés eloszlattassék. Az autonómia-tervezet pedig ne lásson napvilágot, mert kisült, hogy nem kell senkinek, de minthogy az indító okokat nem ismerhetjük, természe­tesen nagy volt felháborodásom. Huber: Perényi első beszéde helyes mederbe terelte a tárgyalást. Szükségesnek tartom megállapítani, hogy a mai tárgyalás más volt, 125 mindnyájan egyet akarunk és szolgála­tába állunk Magyarország visszaállításának. Mindazok, kik ennek a szent gondolatnak munkásait bántják, a haza ellen vétenek. Ezeknek az a kötelességük, ha hallanak itt is, ott is információkat, ne hallgassanak vénasszonyi traccsokra, mert elkedvetlenítenek em­bereket. Józan embernek ez célja nem lehet. Meg akarom állapítani, hogy mi valameny­nyien dolgozni akarunk vállvetve a Ligával, ha a Liga letér arról az útról, mit eddig köve­tett velünk szemben, anélkül, hogy ismerte volna a dolgok hátterét, anélkül, hogy tudta volna, hogy itt is, ott is Paris számára kellett valamit csinálni. Jöttek tehát ezek, s hátba támadtak bennünket, kiket munkájukban támogatni kellett volna. Lehetséges, hogy van­nak emberek, kik csak önmagukat becsülik; valamire jó politikusok ezek nem lehetnek, s túlbuzgalmukban csak ártanak az ügynek. Ha tovább megy a Ligának iránya, s ha to­vább megy a sértés, akkor feltétlenül belekényszerítettek volna bennünket, hogy sérelme­inket elmondjuk az országgyűlésen. Nem az én személyem az első. Még akkor sem, ha sértenek ok nélkül. Sok dolog volt már sérelmes és veszedelmes, különösen Nyugatmagyarországra. Elmentem előbb a bel­ügyminiszterhez, s megmondtam, hogy ha tovább halad ez így, feltétlenül törésre kerül a dolog, és inem fogunk megijedni egy társadalmi egyesüléstől. De ez az irány nem a Liga iránya, mint azt itt mondták, és a Ligától elvárom, hogy foglalkozzon az üggyel. Egyet­értünk, most már látszik, nincsenek megbízhatatlan emberek. Itt olyan emberek vannak, kik a magyar haza érdekében akarnak dolgozni. Több bizalom kell. Most mondta pl. nekem egy képviselő, hogy Visegrádon egy pap, ki eddig csak magyarul prédikált, ma már csak németül beszél és a himnuszt nem engedi énekelni. Itt van egy úr, ki minden dajkamesét elhisz. Az ilyen ember, ha ezek alapján dolgozik, börtönbe való. Mi, hogy együtt dolgoz­zunk, szükséges, hogy az a harc, mely megindíttatott ellenünk, úgy, hogy mind el vagyunk keseredve, azonnal szűnjön meg, és a Liga hasson oda, hogy azoknak, kik ellenünk tá­madnak, ki legyen véve a hatalom a kezükből. Fenyegetnek, hogy nem törvényes úton bánnak el velünk. Gajdesztől 126 nem félek. A vörösök megpróbálták már..., 127 kik a Liga köpönyegét használják fel s most a gazember (jegyzők?) .. . ezek szítják még a tüzet. Nyugatmagyarországon is fenyegetődznek. Most kaptam egy hírt, hogy egy káplán szintén német nyelven tanít, amit biztosít a törvény, rendelet, s az urak is. És Nyugatmagyaror­szágon a . . . megfenyegeti a káplánt, mikor ő csempész. Ezt az irányt a Liga, azt hiszem, nem tűrheti tovább. Ez nem a megértés és a haza-visszaépítés iránya. így nem. Mindenkit ott dolgozni hagyni, hol tere van. Én otthon vagyok Nyugatmagyarországon három vár­megyében, Kutkafalvy fent, stb. Ha bízunk egymásban, akkor megállapodhatunk, hogy a propagandát együtt végezzük. Kutkafalvy: Perényi kérése ténymegállapítás is. A mai értekezletből megállapítható, hogy a nemzetiségi politika ezidőszerint Magyarország részéről egyszersmind külpolitika is, mely nagyon sok kérdésben nem tűri meg a nyilvánosságot. Azt mondták, hogy a jövőben kül­politikai célból házi megállapodások ne kerüljenek a nagy nyilvánosság elé. De ez mégis megtörtént a tót autonómia tervezetével. Itt fölkavarodik a dolog. Itt indiszkréció történt, és a hiba nem a nemzetiségi minisztériumban, hanem itt a Ligában történt. Bleyer a tót autonómia tervezetét Gálocsy bátyánknak adta át, de azzal a kéréssel, hogy bizalmasan kezeltessék. De ez nem történt meg . Elnök az ülést tekintettel az idő előrehaladott voltára bezárja. 124 Az Árva-megyei Pekelnik faluban született Tomcsányi a beszkidi lengyelek (gurálok) nevében lépett fel, akik létszáma valójában még 15 000 sem lehetett. A 150 000-es szám vagy egyszerű elírás, vagy teljesen abszurd állítás. 125 Egy sor olvashatatlan. 126 Gajdesz: megöletés. 127 A gyorsírás áttételének hiányosságai — három egymást követő esetben - az eredeti jegyzőkönyvben.

Next

/
Oldalképek
Tartalom