Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1987/1988. (Pécs, 1988)

FORRÁSKOZLEMÉNYEK ÉS TANULMÁNYOK A NEMZETISÉGI KÉRDÉSRŐL A 19-20. SZÁZADBAN - Tilkovszky Lóránt: Viták a Területvédő Liga nemzetiségi bizottságában 1920 júliusában

Gálocsy: Tehát az illető urak álláspontja ez. Azt hiszem, nincs határozathozatalra szükség. Itt egy bizottságról van szó, melyen nem akarnak bizonyos urak részt venni bizonyos okokból. Személyes rábeszélés útján kellene az urakat meggyőzni, hogy jöjjenek el. itt nincs számonkérő szék s itt nem hozunk határozatokat, tehát azt hiszem napirendre térhetünk a dolog felett. Szontagh: Magam részéről óhajtanám, ha meg tudnánk magunkat az urakkal értetni. Nem lehet nekünk a célunk, hogy itthon a széthúzást elősegítsük. Lehet utat, módot találni, hogy velük együtt dolgozzunk. Ezen urak egy része a közéletben tényezőként szerepel, s nem előnyös a Ligára, ha tőle el akarnak válni. Kapacitálni kellene őket, hogy jöjjenek el. Gálocsy: Az ő kívánságukat nem lehet akceptálni, hogy ő nélkülük nem beszélünk. A Liga egy bizottságot alakított Steuer javaslatára. Mi az urakat ide meghívtuk és tárgyaltunk. Most pedig az urak előadták, hogy velünk nem tárgyalnak, hanem csak akkor, ha más egyesületek is képviselve lesznek ezeken a gyűléseken. De ha egy másik összeállítású társaságot hívunk össze, esetleg arra is azt mondják, hogy nem hajlandók azzal tárgyalni. Nincs tehát ok, hogy azért, mert ők nem jelentek meg, ne tartsunk ülést. Ez itt a Liga bizottsága. Thirring: Visszautasításuknak hamis a kiindulópontja. Ök azt hiszik, hogy határozatokat akarunk hozni, melyre azonban ők nem tartanak minket alkotmányos faktornak. Minekünk a célunk megtudni, mi az ő felfogásuk a nemzetiségi kérdésben, mert ők azt mondják, ők képviselik a nemzetiségeket. Okolicsányi László: Úgy látszik, ők megfeledkeznek arról, hogy a bizottság hogy keletkezett. Tény az, hogy a minisztérium tett bizonyos intézkedéseket és előkészületeket, amelyek ellen mi állásfoglalást tettünk. Egyes nemzetiségi politikusok tettek nyilatkozatokat, melyeket helytelennek láttunk. Mikor ezt kifejtettük, azt mondták, hogy ők épp oly jó hazafiak, mint mi, ugyanúgy akarják a területi épséget, de nekik vannak bizonyos taktikai okaik, melyeket mi nem ösmerünk és amelyek őket kényszerítik nyilatkozni úgy. Javaslódott akkor egy ily bizottság összehívása, hol bizonyos jogos igényeket megbeszéljünk és békésen tisztázzuk a különböző felfogásokat. Ily dolgokat csak úgy lehet tisztázni, ha a nemzetiségi képviselők, vagy kik magukat képviselőiknek tartják, eljönnek, és a minisztérium képviselője is eljön. Az első összejövetelnél, az éles hangú személyes kérdések dacára is konstatálni kell, hogy az összes jelen voltak elutasították maguktól a tót területi autonómia tervezetét. Ez már pozitív eredmény. Ha már most tárgyalás alá vesszük Bleyer bizonyos intézkedéseit, elkezdve a 4044. számú rendelettől, akkor kimutatható, hogy bizonyos álláspont miatt el nem fogadhatók a magyar állam egysége miatt, és tárgyalás folyamán megtalálhatjuk a módot, hogy a nemzetiségi igényeket másképp adjuk meg, mely mód nem sérti az állam egységét. így el lehet érni, hogy a nemzetiségi minisztérium nem megy tovább az eddigi úton, s esetleg vissza is vonjon bizonyos intézkedéseket. De ez történjen a megbeszélés alapján. Éppen ezért az összejöveteltől nagy eredményt vártam. Ha az illető urak ahhoz a feltételhez kötik megjelenésüket, hogy más szervezetek is részt vegyenek a tanácskozáson, ennek én csak örülök, s ezek csak a mi álláspontunkat fogják erősíteni. Jöjjenek el tehát a különböző társadalmi egyesületek emberei ide. Ajánlom, hogy a legközelebbi ülésre hívjuk meg hivatalosan az egyesületeket,

85 s a nemzetiségi minisztérium útján kérjük fel a nemzetiségi politikusokat, hogy szintén jöjjenek el. Mi személyes kérdéseket nem bántunk, még intenciókat sem, hanem objektíve akarjuk a kérdéseket megtárgyalni. Nélkülük nem tartom eredményesnek a tárgyalást, mert ha egy felfogást képviselünk, mint jelenben, akkor teljesen felesleges időpocsékolás tovább tárgyalni. Perényi br. Nézetem szerint magánúton kellene tárgyalni velük, hogy jöjjenek el. De a Liga hivatalosan ne kérje őket újból, mert úgy tűnhetne fel, hogy a Liga nemzetiségi vezéreknek nézi őket, akik egyedül képviselik a nemzetiségeket. Különben örömmel tapasztalom, hogy a levélben nagyon helyes dolgok vannak, szlovák autonómia nem lehet tárgyalás alapja, de beszédé sem. Magam is azt mondom. A többi, amit ők felhoznak, személyes kérdések szintén, A lapokban nem szabad pertraktálni a nemzetiségi kérdést. Magam is azon vagyok. Legkevésbé az autonómiát. Részletbe ne menjen, míg az ország integritása nincs visszaállítva. Nagyon helyes, hogy vonjunk be más egyesületeket is. Helyes. Nagyon sok egyesület dolgozik az integritás érdekében. De meg kell gondolni, kik jöjjenek el, hogy tényleg képviseljék az egyesületeket. Különben is központi szerv van kialakulásban.

86 85 Az említett egyesületek hivatalos meghívást eddig nem kaptak ugyan, de egyes képviselőik — többnyire mint a Liga választmányának is tagjai — valójában kezdettől fogva részt vettek a nemzetiségi bizottság vitájában. 86 A Társadalmi Szervezetek Központja létrehozásáról van szó, amely azonban csak 1921 nyarán valósult meg.