Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1987/1988. (Pécs, 1988)

FORRÁSKOZLEMÉNYEK ÉS TANULMÁNYOK A NEMZETISÉGI KÉRDÉSRŐL A 19-20. SZÁZADBAN - Tilkovszky Lóránt: Viták a Területvédő Liga nemzetiségi bizottságában 1920 júliusában

Gálocsy: Nem osztja Eöttevényi véleményét, hogy a két ülésen semmit sem végeztek. Igenis, nagy jelentőségű, ami a két ülésen letárgyaltatott. Általános tárgyaláson már eddig is tisztázódtak elvi és személyi kérdések. Nagyon helyes, ha a nemzetiségi kérdést rendszeresen és tudományosan kezeli, de itt mindkét javaslat feltétlenül méltánylandó. Eöttevényi kívánja a jövő megalapozását, Okolicsányi pedig a sürgős kérdéseink megoldását. Mikor elméletileg fogunk a kérdéshez hozzá, akkor már valamit praktikusan is végeztünk. Mert hiszen ha vesszük az iskola ügyét és arról elméletileg tárgyalunk, akkor is le kell tárgyalnunk a kiadott rendeleteket. Mert hiszen hogy ezen a téren a nemzetiségi minisztérium mit akart elkövetni, azt legjobban mutatja a muraközi jelentés is. (Krisztics felolvassa petriventei jelentést.)

83 Polyák: Teljesen igazolja a felolvasott állításokat. Ennek dacára kezdeményezés történt a horvát nyelv bevezetésére. Muraköz ellenezte. Gálocsy: A jövő ülésre a 4044. számú rendeletet tűzzük ki. III. Jegyzőkönyv felvétetett a Magyarország Területi Épségének Védelmi Ligája nemzetiségi bizottságának 1920. július hó 15-én megtartott üléséről. Jelen voltak: báró Perényi Zsigmond, dr. Szontagh Tamás, Gálocsy Árpád, dr. Thirring Gusztáv, dr. Okolicsányi László, dr. Okolicsányi Zoltán, dr. Krisztics Sándor, dr. Kálmán Károly, dr. Dessewffy István, dr. Kormos Gyula, dr. Polyák Kálmán, Müller Kálmán, Gálocsy Zsigmond, dr. Bereghy Kornél, Tomcsányi János, dr. Dárday Arisztid, Pechány Adolf. Az elnök, Gálocsy Zsigmond,

84 felolvassa dr. Kayser Szilárd levelét: „Kutkafalvy, Kmoskó, Dvorcsák, Huber, Zsombor, Mikola és én Seltenreich csütörtökön nem jönnek. Nem akarunk számonkérő szék elé járulni. A Liga, bármily érdemeket szerzett is, nem tartható alkotmányos faktornak, nem felelős faktor, tehát azért nem állapodhatunk meg, mint felelősek a Ligával, és magunkat nem köthetjük le valamelyes határozattal. A személyes kérdések eliminálandók. A Liga aggályai avval magyarázhatók, hogy nem ismeri a politikai hátteret. A lapoknak nem szabad pertraktálni a nemzetiségi dolgokat most. A Szlovenszko autonómia nem lehet a tárgyalás alapja, de még csak kiindulási pontja sem. Részletekbe ne menjünk. Majd csak akkor, ha már visszaszereztük a területeket, és a nemzetiségek kérnek autonómiát. El akarjuk az eddigi aggályokat oszlatni. A Liga adja elő a tényeket, ezeket tárgyaljuk és elimináljuk. Vonjuk be a MOVE-t, az_ Ébredőket, a Ligák Szövetségét, vagyis azokat, akik az integritás kérdésében dolgoznak. Ezeket kérjük meghívni és egy héttel előbb a gyűlés idejéről és helyéről értesíteni bennünket. Budapest, 1920. VII. 13. dr. Kayser Szilárd sk." 83 A nemzetiségi minisztérium kiküldöttjének, Margitai Józsefnek 1920. június 24-i jelentéséről van szó, amelyből az derül ki, hogy a Zala megyében felkeresett 8 muraközi horvát községben — Petrivente kivételével — sikeresen rábeszélte politikai megfontolásból a — különben magyar nyelvű oktatást kívánó — szülőket arra, hogy gyermekeiket heti 1—2 órában, vagy legalább különórákon taníttassák anyanyelvükön is írni, olvasni. Ezt az eljárást a Liga felháborítónak találta. (A jelentés másolata a jegyzőkönyv csatolmánya.) 84 Elírás: az elnök ekkor is Gálocsy Árpád volt; Gálocsy Zsigmond a jegyzőkönyvet vezette