Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1987/1988. (Pécs, 1988)

TANULMÁNYOK BARANYA TÁRSADALMI ÉS POLITIKAI TÖRTÉNETÉRŐL A 16-20. SZÁZADBAN - Rozs András: A sellyei uradalom javai 1747-ben

A Traun család kezére jutott jobbágyközségeket - birtoklevél híján - közvetett forrásokból tudjuk azonosítani. Az 1714/15. évi háziadó-összeírásban még nincs nyoma a sellyei nagybirtok létrejöttének, az 1715/16. évi azonban már felsorolta „bona Trauniana"-t, azaz a következő községeket: Nagy Falu, Kis Csán, Oszro, Marocsa, Kákics, Gilvánfa, Kis Aszonfa, Bogád, Ocsárd, Pázdán, Komló.

11 A selylyei birtok tehát 1715 végén már Traun gróf tulajdona volt. Az 1740-es években kialakult a Traun-birtok baranyai községeinek állandó létszáma, ez 14 jobbágyfalut jelentett: Pázdány, Ócsárd, Kisasszonyfa, Gilvánfa, Sósvertike, Oszró, Marócsa, Kákics, Tapolca, Nagyfaiu, Kiscsány, Komló, Szopok, Jánosi. E községek szerepeltek 1742-ben gróf Traun, 1748-ban pedig már gróf Batthyány Lajos birtokaként.

12 A sellyei uradalomnak a Baranya megyei községeivel egy birtoktestet alkotó, de közigazgatásilag Somogy vármegyéhez, a szigetvári járáshoz tartozó községei voltak még: Sellye, Sztára és Hatvan.

13 Az 1740-es évek e tényleges állapotát tükrözte már az 1747. évi uradalmi összeírás, mely összesen 17 jobbágyközséget és hozzájuk tartozó 16 pusztát sorolt föl a sellyei uradalom birtokaiként.

14 Az összeírásból rekonstruálni lehet az uradalom korabeli szervezetének elemeit. A conscriptio ugyanis a községeket és pusztákat corpusonként, azaz külön kezelt birtoktestenként vette számba, összesen 10 birtoktestre osztották az uradalmat. Minden egyes corpushoz egy vagy két jobbágyközség, valamint 1-4 puszta tartozott (kivétel: Nagyfalu corpusnak nem volt pusztája). kapott falvak neveit, forrását pedig nem nevezi meg pontosan. Az általa együttesen megjelölt forrásirodalmak ui. hiányosak és egymásnak ellentmondó adatokat tartalmaznak. Igy például Ágoston Péter: A magyar világi nagybirtok története. Bp. 1913. című könyve 277. lapján közli: „Abensberg Traunné 1715. okt. 8-án Szigetvár körüli birtokokat kap 50 000 frt értékben." H. Pálfy Ilona szerint viszont „A Dráva vidékén birtokos Draskovich-család birtokait Sellye környékén Rindsmaul Farkas gróf kapta meg, aki után a birtok egy része szintén a Batthyányak kezére került, s a sellyei uradalmukat képezte . . ." Ugyancsak ő az 1742. évi insurrekcionális összeírás 19 Baranya megyei birtokosa között felsorolja Traun grófot is ,,A Rindsmaul-birtok tulajdonosa" megjegyzéssel. = H. Pálfy Ilona: Baranyamegye 100 holdnál nagyobb birtokai és birtokosai a XVIII. századtól napjainkig. In: Magyar Statisztikai Szemle, XI. évf., 1933. 12. szám (972-938. I.), 977. I. H. Pálfy állítását a Rindsmaulok sellyei birtokára vonatkozóan nem bizonyítja, az ellentmondásban áll mind Németh Béla, mind Rúzsás adataival (A baranyai parasztság, 13. I.). A Traun család birtokszerzésének körülményeiről így sajnos nincs megbízható tudomásunk. A pécsi hiteleshely iratai között nem található a Traun-uradalomra vonatkozó birtoklevél. Annak felkutatása, a Traunokra szállt birtokrészek feljegyzése egy később megírandó tanulmány feladata lesz. 11 BmL. Cons. Dom. Generalis, 1715/16; Extractus Summarius Conscriptionis Domesticae, 1715/16. Bogád 1719-ben a kamara pécsi kerületéhez tartozó birtok községe. = BmL. Cons, Dom. Extractus. Bona Fiscalia 5.E. (Quinque Eccl.) Bogád később Czinderi-birtok. Iványi 1719-ben a kamara pécsi kerületéhez tartozó birtok községe. — BmL. Cons. Dom. Ext. B. Fisc. 5.E, Később Veterani-birtok. 12 BmL. Cons. Dom., 1721—1748; Acsádi Ignác: Magyarország népessége a Pragmatica Sanctio korában, Bp. 1896, 492. I. 13 A Somogy megyei, hiányosan ránk maradt háziadó-összeírásokban és tizedjegyzékekben szerepelnek ezek a jobbágyközségek. 1728-ban feljegyezték a következő falvakat és pusztákat: Possessio Seile, Pos. Sztára, Predium Legincse és Pos. Marocsa, Pos. Hatvan, Pos. Diós; 1736-ban; Possessio Hatvan, Pos. Sellye. (Marócsa a hozzá tartozó Legincse pusztával a 18. század egy szakaszában Somogy megyéhez tartozott). = Somogy megyei Levéltár, összeírások. Conscriptio decimalis. Szigetvári járás, 1728; Cons. Domesticalis Comitatus Simighiensis in Processu Szigethiensi per acta 1736. A Somogy megyei adóösszeírások sajnos nem tartalmazzák a községek birtokosonkénti számát és neveit, így gróf Traun somogyi birtoklását csak közvetve, a két 1747. évi forrás - a Traun—Batthyány Lajos adásvételi levél és az uradalmi összeírás — alapján tudjuk bi-