Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1987/1988. (Pécs, 1988)

FORRÁSKOZLEMÉNYEK ÉS TANULMÁNYOK A NEMZETISÉGI KÉRDÉSRŐL A 19-20. SZÁZADBAN - Füzes Miklós: A népesség anyanyelv szerinti összetételét befolyásoló tényezők Délkelet-Dunántúlon 1941-1949 között (II. rész)

MUNKÁBAN AZ ÁTTELEPÍTÉSI KIRENDELTSÉG A Szlovákiából áttelepülők sorsa nagymértékben függ a honi magyarság támogatásától és áldozatkészségétől A magyar—szlovák áttelepítési egyezmény végrehajtása során Tolna vármegye is otthont nyújt az áttelepülők egy jelentős részének. A Magyar Áttelepítési Kor­mánybiztosság szekszárdi kirendeltségének a feladata ennek a telepítésnek me­gyénkbe való irányítása. Erről a munkáról kérdezzük meg a kirendeltség vezetőjét, ki szintén szlovákiai menekült. Engem bízott meg a központ — mondja Czitery Imre — a kirendeltség megszervezésével és vezetésével. A kirendeltség a lakosság­csere végrehajtása során mint a Magyar Áttelepítési Kormánybiztosság végrehajtó szerve ellátja a felmerülő összes teendőket. Munkánk három irányú: a) felkutatjuk és nyilvántartásba vesszük a területünkön levő telepítési és egyéb egzisztenciális, elhelyezési lehetőségeket és ennek alapján telepítési tervet készítünk, b) Ellátjuk a szlovákok kitelepítésével kapcsolatosan mindazon teendőket, melyeket az ide­vonatkozó vegyesbizottsági határozatok előírnak, c) A fogadóállomásokról a ki­rendeltség területére irányított áttelepülőket a kirendeltség osztja be végleges lakhelyükre. Egészen a közelmúlig egyedül dolgoztam a hivatalban és egy-két munkatársam végzett felderítést, így természetesen a hivatal nagy eredményt fel­mutatni nem tudott. Április 1-jén álltak munkába a központ rendeletére a külön­böző ügykörök előadói. Munkánkhoz különösen az a) ponban említettekhez kér­jük a nagyközönség jóindulatú segítségét. A prágai tárgyalások során megegyezés jött létre abban a tekintetben, hogy az áttelepülő magyarok 67,6%-a földmíves foglalkozású lesz, a többi ipar, bányászat, kereskedelem, magán-, közalkalmazot­tak, ill. szabad pályán működő egyének, ill. családfők lesznek családtagjaikkal. Ezek szerint az áttelepülők 32,4°/o-a már eleve nem részesülhet földjuttatásban. Miután azonban előreláthatóan a földműves toglalkozásúaknak kb. 20%-a a fel­vidéken sem birtokolt földet, itt sem kaphat földet. Az áttelepülőknek így végered­ményben 47%-a nem tarthat igényt földre. Az egyezmény értelmében ezeknek az elhelyezkedéséről, megélhetéséről gondoskodni kötelességünk. De nemcsak az egyezmény, de a felebaráti szeretet is erkölcsi kötelességünkké teszi, hogy gondos­kodjunk magyar testvéreinkről. Kérünk mindenkit fogadja szeretettel a menekül­teket arra a pár napra, míg a kirendeltség véglegesen elhelyezi őket. Az áttele­pülők sorsa nagymértékben függ a honi magyarság támogatásától és áldozat­készségétől, fejezi be nyilatkozatát Czitery Imre. A kirendeltség a következő felhívás közlését kérte: Felhívom Tolna megye terü­letén lévő Ipartestületek, Szakszervezetek illetékes vezetőit, gyárak, cégek, üzemi bizottságát, munkavezetőjét a hozzá érkezett 14.309 II. (3) 1941. körrendelet alap­ján, hogy levélben sürgősen közöljék a Magyar Áttelepítési Kormánybiztosság hi­vatalának 10. számú kirendeltségével (Szekszárd, Vörösmarty u. 3. sz.), hogy tag­jaiknál, gyárukban, üzemükben, vagy más vállalkozásukban az áttelepített szlo­vákiai magyarok közül hányat és milyen munkával tudnak foglalkoztatni (munkás,

Next

/
Oldalképek
Tartalom