Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1987/1988. (Pécs, 1988)

FORRÁSKOZLEMÉNYEK ÉS TANULMÁNYOK A NEMZETISÉGI KÉRDÉSRŐL A 19-20. SZÁZADBAN - Füzes Miklós: A népesség anyanyelv szerinti összetételét befolyásoló tényezők Délkelet-Dunántúlon 1941-1949 között (II. rész)

Gondot jelentett az is, hogy a kitelepítések ütemét a betelepülés üteme nem érhette utol. Karhatalom hiányában csak a lakosság köréből alkalmaztak házőrzőket. A karhatalmat az ősz folyamán megerősítették. A betelepítés eredményei: A Szlovákiából érkezett magyarok letelepítése a fent említett nehézségek ellenére a korábbi telepítéseknél körültekintőbben, jobb előkészítéssel, mindenekelőtt gondosabb adatrögzítéssel történt, így a régióba érkezett családok és azok tagjainak számát, az elhagyott község nevét, az érkezés időpontját és a letelepedés helyét viszonylag pontosan megállapíthatjuk. A baranyai adatokat elsősorban a községek szerint csoportosított családi törzslapokból, a tolnaiakat és a somogyiakat az összefoglaló jelentésekből és a vonatonként készített jelentésekből vettük. (Lásd a 9. mellékletet.) A családok számára vonatkozó adatokat a telepítés idején mindvégig rögzítették, a létszámokra vonatkozót Baranyában csak 1948 szeptemberéig, Tolnában 1948 nyaráig. Emiatt az érkezettek létszámát erre az időre csak becslés alapján közöljük. A családok létszámát a becsléskor a rendelkezésre álló adatokkal és a telepítők előzetes számítására is figyelemmel, négynek vesszük. Szlovákiából Baranya 119 községébe 1987 család 7 709 fővel 596 család mintegy 2 384 fővel Somogy 24 községébe 366 család 1 241 fővel Tolna 53 községébe 1336 család 4 870 fővel 288 család mintegy 1 152 fővel DélkeletDunántúl 196 községébe 3689 család 13 820 fővel 884 család mintegy 3 536 fővel összesen: 4573 család mintegy 17 356 fővel érkezett 1948. év végéig. A községi adatokat a 9. sz. melléklet tartalmazza. Az áttelepítettek hangulata A megrázkódtatást a települők nem kerülhették el. A letelepítésüket követően készített hangulatjelentésekből egy népcsoport tragédiája tűnik elő. Baranyában az alispán rendelkezésére községenként megvizsgálták az áttelepültek helyzetét, beilleszkedésük módját.

19 A Hegyháti járásban, Bakócán az odatelepült 2 család teljesen beolvadt a falu lakosságába. A Szágyon élő 30 család nem tudott belenyugodni helyzetébe, az őslakossággal nem került kapcsolatba. Politikailag elzárkóztak, pártnak nem tagjai. Munkájuk ellen nincs kifogás, azt szorgalmasan ellátják, de helyzetük átmenetinek tekintik. Baranyajenő körjegyzőségéhez tartozó falvakban élők tudatában még erős a viszszavágyódás. Titkos reményük, hogy még bekövetkezhet a Szlovákiába való visszatérésük. Bikal körjegyzőségébe települtek sem érzik magukat otthon, hazavágyódnak. Nehezményezik, hogy vagyonjogi helyzetük még tisztázatlan. Politikai értelemben zárkózottak, pártba nem lépnek, de az MDP által rendezett ünnepségeken részt vesznek. Szorgalmasak, munkájukat rendesen végzik. 19 Bm.L. Főispáni bizalmas iratok szám nélkül. 1944-1949-es iratcsomó. A járási főjegyzők jelentései a felvidéki lakosság hangulatáról.