Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1987/1988. (Pécs, 1988)

FORRÁSKOZLEMÉNYEK ÉS TANULMÁNYOK A NEMZETISÉGI KÉRDÉSRŐL A 19-20. SZÁZADBAN - Tilkovszky Lóránt: Viták a Területvédő Liga nemzetiségi bizottságában 1920 júliusában

csokrot fogunk a magyar nemzet dicsőségére összeállítani. A magyar himnuszt különböző nyelveken elénekelni dicső dolog lesz. A hazafiságot nem lehet monopolizálni, le fogjuk szerelni és ha kell, erőszakkal szereljük le azokat, kik a haza ellen dolgoznak. Szviezsényi : Hálás Perényinek a felszólalásáért; tót vonatkozásban akarja a kérdést tárgyalni. A rugókat, úgymond, ha nem ismerik, akkor ne törjenek előre pálcát. A nemzetiségi kérdés nem komplikált. Ennek a fejlődése szempontjából más elbírálást kíván a kérdés. Jászi bűnös, de bizonyos jóhiszeműséget nem tudok tőle megtagadni. {Ellenmondások.) Valaha valamit ő is akart, de azt ő is látta, hogy a nemzetiségi politikában másképp van a németeknél, tótoknál és ruténeknél. Ne áltassuk magunkat. Nem lehet a kérdést generálisan elintézni, nem fog a dolog sikerülni egyáltalában, de az nem baj. A németeknél nincs territoriális elhatárolás, bár én az utóbbit nem tartom veszélyesnek. Ha az 1868-iki nemzetiségi törvényt akarjuk végrehajtani, akkor a nép rosszabbul jár, mint a területi elhatárolás esetén. Exterritoriális törvény végrehajtásával nincs meg a valószínűség, hogy úgy meg tudjanak magyarosodni, mint az kívánatos volna. Ennél a nagy aggodalmakat keltő autonómia-tervezet megszerkesztésénél én is résztvettem, de itt oly megogndolások voltak, amelyeket csak nagyon bizalmasan említhetek meg. (Itt kéri a jegyzőkönyv-vezetőt, hogy egy időre függessze fel a tevékenységét.

122 Majd folytatja:) Kérdésünk és kérésünk, mit várunk mi az együttműködés szempontjából a Ligától, és kérem bennünket meghívni bármikor, hogy a praktikus területvédés szempontjából mit tehetünk? Dvorcsák: Ugyancsak a tót kérdést akarja megvilágítani. A tót kérdésnek magyar alapon való megoldása az én nevemhez fűződik. Méltóztassék visszaemlékezni a Károlyiidőre, mikor Kassán az önálló tót köztársaságot kikiáltottuk, amiben a Liga is annak idején hathatós segítségünkre volt, és a Liga nélkül ezt meg se tudtuk volna tenni. Ez volt a kezdet, és azóta volt anticseh dolog. A nemzetiségek fő panasza az, hogy az iskolaügy fáj nekik. Más panaszuk azután már igazán nincs is. A tót autonómia kell nekünk kifelé. Magának a tótnak fogalma sincs arról, hogy mi is az az autonómia? Ha mondják neki, úgy ezt ő csak úgy értelmezi, hogy a régi hazájához visszakerüljön, sőt a tótok azt mondják, hogy ha már szükséges, akkor ilyen formában is elfogadják az autonómiát, de csak úgy, ha a magyarok fizetik. A tót autonómia kérdésében meg nem állapodhatunk. 1868 azonban a maximum. Ha visszakerül majd az a terület, akkor majd az ottani néphangulat fogja megmondani, hogy mi legyen, hogy az agitátoroknak ne legyen szavuk tovább beszélni. Hayde: Résztvettem azokban az összműködésekben, melyeket a nemzetiségek folytattak, hogy a Felvidéket szabadítsák fel a csehek alól. Mikor mi az államtitkár úrnál összejöttünk és megalkottuk a szövetséget,

123 az volt a fő, hogy kifelé domborítsuk ki a Felvidéken lakó összes nemzetiségek ragaszkodását a magyarsághoz. Akkor szó került az autonómiáról is, éspedig olyan formában, hogy előadták azt a bizonyos indokolást. A magam részéről tökéletesen belenyugodtam, mert annyit, amennyi az indokolásban benne van, szükségesnek találtam, de mikor itt 3 héttel ezelőtt írásban láttam az autonómia tervezetét, megdöbbentem, mert ilyenre nem is gondoltam. Itt egy egész külön országról van szó, melyben a németajkú testvéreimet teljesen megsemmisítve láttam, de erre megkaptam a teljes megnyugtatást Bleyer, Kutkafalvy és Szviezsényi uraktól, hogy propaganda céljából kellett azt így csinálni. Az autonómia-tervezetet így nem írom alá. Seltenreich: Mi felvidéki németek már nyilatkoztunk, hogy nem akarunk semmiféle autonómiát, és minden kikötés nélkül akarjuk a hazánkhoz való visszacsatlakozást. Hayde: Az autonómia-tervezetet ilyen alakban nem tartom elfogadhatónak és nem azonosíthatom magam vele. Tomcsányi : A pedagógusok részéről nem vitatkozom. Az iskolákban meg volt az régebben, és csak nemzetiségeken múlott, hogy nem hajtották végre. A szászok többet is tettek, és a szerbek is. Mint lengyel, határozottan tiltakozom, mert sohasem a magyarok részéről ért sérelem bennünket, hanem mindig a tótok részéről. Hiszen tudom, mert az apám, mint falusi bíró, ismerem, mennyit szenvedett attól, hogy tótul kellett írni jelentést. Ha az autonómia ilyen formában jönne, akkor az a 150 000 lengyel mégjobban elnyomódik mint ed122 A jelenlévők közül azonban ketten is jegyzeteket készítettek Szviezsényi bizalmas közléseiről, s ezeket Gálocsy Árpád megkapta. Ezek szerint Csernoch hercegprímás palotájában folytak a tárgyalások — Bleyer, Szviezsényi, Jehlicska, Steuer, Kutkafalvy és mások részvételével — a magyar állam keretében adandó szlovák autonómia tervezetéről, hogy így ellensúlyozni próbálják a pitsburgi egyezmény vonzását a szlovák politikusokra. Elhatározták, hogy e külpolitikai célból messzemenő tervezetet belpolitikai okokból a legnagyobb titokban tartják. 123 Felvidéki Szövetség.