Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1987/1988. (Pécs, 1988)

TANULMÁNYOK BARANYA TÁRSADALMI ÉS POLITIKAI TÖRTÉNETÉRŐL A 16-20. SZÁZADBAN - Béli Gábor: A vármegyei önkormányzat újjáéledése Baranyában a török kiűzése után (1693-1703)

bői: bírságokból, vámokból, oklevelek kiállításáért fizetett taksákból illetve az évi adóknak a vármegye szükségleteire fordított részéből fedezték. (A vármegyében az országos adófelosztáson meghatározott összegnél nagyobb summát osztottak fel a repartitiok során és az így kikalkulált összeg és az évi adó összegének különbözetét fordították a vármegye szükségleteire.) A vármegyei tisztek évi fizetése rangjuk, a megyei tisztikarban betöltött helyüknek megfelelően alakult. A legmagasabb évi fizetést (a főispánt nem számolva) a vármegye alispánja kapta, a legalacsonyabbat általában a táblabírák. A tisztek salariumát megválasztásukkal egyidejűleg állapították meg, de előfordult, hogy később, a választást követő valamelyik megyegyűlésen. Baranya vármegye tisztjeinek fizetéséről csak a századfordulótól tudunk. Az első fizetési lista az 1701. jún. 6-án celebrált gyűlésről készült jegyzőkönyvben, az 1699/ 1700-as adószámadásban található. Az alispán évi fizetése akkor 600 forint, a jegyző fizetése 552 forint, a szolgabírói fizetés 150 forint, az alszolgabírái illetmény pedig 75 forint volt

116

. Az 1699/1700-as számadásban szereplő további tiszti fizetések nem teljesen évi összegek, ugyanis a jogosultak működési ideje nem érte el az egy évi tartamot

117

. Az említett számadásban szereplő járandóságokhoz képest lényegesen alacsonyabb volt az 1700. dec. 13-14-i közgyűlési jegyzőkönyvben feltüntetett tiszti fizetések összege, de nem volt eltérés az alispán, a jegyző, a szolgabírák, az adószedő és a megyei biztosok fizetése között sem, mindannyian 100 forint salariumot kaptak"

8

. Csak az ,,assessorok": a táblabírák és a megyei esküdtek, valamint a megye szolgálatában álló hajdúk fizetésében volt eltérés, az „assessorok" 50, a hajdúk 24 forint összegű salariumot kaptak"

9

. Az 1701. februárjában megválasztott megyei tisztek közül az alispán, a jegyző, két megyei biztos és a megyei orvos fizetése ismert. Az alispán az előző évekhez hasonlóan 600 forint salariumot kapott. Az alispáni járandósággal kapcsolatban az 1703. júl. 10-i közgyűlés jegyzőkönyve egy érdekes feljegyzést tartalmaz: a vármegye volt alispánja Thelesy 1703-ban, már mint a „budai provinciális pénztár" adószedője azt követelte Baranya vármegyétől, hogy az 1701-ben betöltött alispáni hivatalával járó 600 forint solariumot fizessék meg. A főispán és a megye egyeteme a kérésre egyöntetűen kijelentette, hogy ,,. . . a vármegye két alispánnak egy és ugyanazon esztendőben nem fizet"

120

. Thelesy egyébként 1701-ben csak másfél hónapig töltötte be az alispáni hivatalt! Az 1701. máj. 21-én meválasztott jegyző 300 forint, a máj. 23-án kinevezett megyei orvos 200 forint évi fizetést kapott

11

. Az 1701. februárjában megválasztott megyei biztosok 100, illetve 75 forint

122

, a megye által fogadott katonák, hajdúk havi négy, azaz évi 48 forint

12

'-", 1703. áprilisától a megyei hóhér (carnifex, tormen110 BmL. vm. jkv. Prot. 1701 Art. 63. 117 Pinderóczy helyettes jegyző 3 forint 8 dénárt, Haynolts szolgabíró 15 forint összegű salariumot kap. 118 BmL. vm. jkv. Prot. 1700 Art. 22. 110 1701 februárjáig a megyei hajdúk számát nem lehet pontosan meghatározni. 12(1 BmL. vm. jkv. Prot. 1703 Art. 234. 121 BmL. vm. jkv. Prot. 1701 Art. 54., 65. 122 BmL. vm. jkv. Prot. 1701 Art. 28. m BmL. vm. jkv. Prot. 1703 Art. 252.: Az 1701. febr.-ban felfogadott megyei katonák közül 7 salariumát az 1703. okt. 3-án tartott gyűlésen fizették ki. BmL. vm. jkv. Prot. 1703 Art. 265.: Mivel 1703-ra a tíz megyei katona közül csak heten maradtak, az 1703. nov. 27-i gyűlésen havi négy forint salariumért további három személyt fogad fel a megye.