Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1987/1988. (Pécs, 1988)

FORRÁSKOZLEMÉNYEK ÉS TANULMÁNYOK A NEMZETISÉGI KÉRDÉSRŐL A 19-20. SZÁZADBAN - Tilkovszky Lóránt: Viták a Területvédő Liga nemzetiségi bizottságában 1920 júliusában

Tomcsányi : Ilyen ügykör nincs. De nemzetiségek vannak. S ez a minisztérium ellenőre a miniszterelnöknek, a többi más minisztériumoknak, s diktátori pózt vágva, állandó súrlódást okoz nemcsak a kormányban, de a nemzetben is. A -nemzetiségi ügyeket be lehet utalni vagy a belügy, vagy a miniszterelnökségbe, de ez a minisztérium felette áll valamennyinek, vagy legalább is ellenőrzője ezeknek. Okolicsányi Zoltán: Állami szuverenitás ellen való. Tomcsányi: A Tótföldön olvastam még, hogy annak idején államtanácsot akartak szervezni, éspedig a hercegprímásból (Csernoch), miniszterelnökből (Friedrich), közigazgatási bíróság elnökéből (Wlassics br.), a Curia elnökéből (Günther), valamint a békedelegáció fejéből (Apponyi). Tehát a négy legmagasabb méltóság mindegyike nemzetiségi férfiú. Hol van akkor a nemzetiségi elnyomás, és mi jogon akarja a nemzetiségi minisztérium ellenőrizni az egész nemzeti államot, s a kormányt? Krisztics: Itt elvi álláspont leszögezéséről van szó, mint ahogyan annak idején kérdeztem meg Bleyert, mikor ő Ájtayt, Városyt és engem fogadott,

96 hogy tulajdonképpen kinek a számára készült a rendelet. A régi határok közti Magyarországnak szól-e, vagy a CsonkaMagyarországnak? Amire Bleyer azt felelte, hogy a kis Magyarországnak is, bár itt elenyésző a számuk, hogy megmutassák a többinek, hogyan fogunk velük bánni, ha visszajönnek hozzánk. Ekkor megmondtam neki, hogy ha ezen a Csonka-Magyarországon tenyésztik, a rendelettel nem szabad a nemzetiségi kérdést kiélezni és példa-statuálással tönkretenni Magyarországot. A minisztérium működése semmi egyéb, mint az egész ország számára kiadott rendeletek ellenőrzése. Senki sem hajtja végre a rendeleteket, mondtam, bár azóta sajnos megváltozott, mert annyira vitték folytonos ellenőrzéssel, büntetésekkel stb., hogy már végre is hajthatják, aminek sok szomorú esetét láttuk már. Ennek következménye az lesz, hogy Csonka-Magyarországon, hol a lakosság elenyésző százaléka más anyanyelvű,

97 épp annyi bajunk lesz nemzetiségi kérdéssel, mint annak előtte. Ha a minisztérium legalább támogatná a visszacsatolás ügyeit, akkor még jó volna, mert volna irredenta jellege. Minél előbb szűnjön meg a minisztérium, mert repesztő működést végez, és az egész ügykört vegye át vagy a belügy, vagy a miniszterelnökség. A rendelet felolvasása előtt pedig el kellett volna dönteni, hogy Csonka-Magyarországra vonatkozik, vagy az egészre. Tomcsányi: Amikor a külföldi is elismeri, hogy tiszta magyar állam vagyunk, akkor esi nálják ezt. Krisztics: Propaganda-budgetje irtózatos nagy. ...?...: A repesztő működést sohase láttam, de irredenta tekintetben bennünket nagyon támogatott. Krisztics: Eddig még irredentát soha sem csinált. Az különben is a társadalom feladata. Okolicsányi Zoltán: Felemlíti Muraközt. Polyák: Muraközben nem rossz a célja. A hiba ott van, hogy a miniszter nem ismeri a nemzetiségi kérdést, csak a németet. Ö rossz irányban vezetve. Gálocsy: Nagyon örülök, hogy Délvidékről beszélünk. Zala megyének históriáját ismerik az urak, kinek volt az intenciója horvátosítani ottan. Mikor erővel magyarok akarnak lenni. Polyák: Ez igaz, a muraköziek minden kikötés nélkül magyarok akarnak maradni. Ez a nép álláspontja, Gálocsy: Ugyanaz az intenció vezetett itt is, mint Pest megyében a német és tót községekben. Kiment a rendelet, hogy a községekre rá kell oktrojálni a tanítási nyelvet. (Részletesen elmondja a Zala megyei 8 község történetét.)

98 Hazafias szempontból nem tudom ezt megmagyarázni. Polyák: Hogy történhetett a zalai iskolákra vonatkozólag a rendelkezés, és kitől ment ki, nem tudom. De tudom azt, hogy mikor szó volt ily bizottságról, említettem Steuernek, hogy ez a nép felfogásával teljesen ellenkezik. Akkor azt gondoltam, hogy az egész el is marad, mert Steuernek is ez volt a véleménye. Itt valami félreértésnek kell lennie. Gálocsy: De ilyen félreértésről tudok vagy ötvenről. Három név szerepelt az ügyben. Margitai volt kint rábeszélni az embereket, azután Steuernek és egy másik ügyiraton Bleyer aláírása szerepel. Tehát nem tudom, ki csinálta passzióból a dolgot. Bleyert úgy ösmerem, hogy megcsinálja, Steuer nem valószínű, és lehetséges, hogy Margitai volt szülőapja az egésznek. 96 A Liga küldöttsége Bleyernél: Ajtay József miniszteri tanácsos, alelnök; Városy Károly miniszteri fogalmazó, titkár; Krisztics Sándor egyetemi magántanár, főtitkár. 97 Az 1920. évi népszámlálás anyanyelvi adatai szerint: német 6,9%, szlovák 1,8%, horvát 0,5%, román 0,3%, szerb 0,2%. 98 Lásd a 83. jegyzetet.