Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1987/1988. (Pécs, 1988)

FORRÁSKOZLEMÉNYEK ÉS TANULMÁNYOK A NEMZETISÉGI KÉRDÉSRŐL A 19-20. SZÁZADBAN - Tilkovszky Lóránt: Viták a Területvédő Liga nemzetiségi bizottságában 1920 júliusában

Perényi: Hangsúlyozza azt, hogy készséggel rendelkezésre áll bármikor, akár itt vannak az úgynevezett nemzetiségi vezérek, akár nem. De nem jöhet többet ide Okolicsányi László előadása után, mely szerint a kormány maga sem helyesli a nemzetiségi minisztérium álláspontját, tehát akkor felesleges nekünk itt ezt tovább tárgyalni. Gálocsy: Nem a nemzetiségi minisztérium megbízásából vagyunk itten. Steuer államtikár felvetette az eszmét, hogy a Liga kebelén belül a magukat nemzetiségieknek nevező urak is itt legyenek. Erre a Liga azt a választ adta, hogy ők ezt az eszmét nagyon szívesen veszik és nagyon örülnek, ha egy nemzetiségi bizottság keretében a nemzetiségi kérdést letárgyalhatják. Ennek folyományaképpen ők meghívták azokat az urakat, akikről azt gondolták, hogy különböző árnyalatoknak felelnek meg, azonban nem hivatalos társaságképpen, hanem enquette-szerű megbeszélésre. Mi nem vagyunk Magyarország hivatalos képviselői, de azok az urck, akik a nemzetiségek részéről vannak itt, azok sem az illető nemzetiségek hivatalos képviselői. Különben is mint monda, jegyzőkönyv vezettetik, tehát az itt elhangzottakról a jövő ülésen lehet polemizálni, Mikola: A múlt értekezleten a nemzetiségi képviselők nagyon sértve érezték magukat. Mostani tanácskozásra új plattformot kell keresni. Maguk álláspontját ő úgy látta, hogy a múlt értekezleten ők győztesek voltak, s éppen azért azt hitte, hogy el fognak jönni. Minthogy azonban nem jöttek el, azt mutatja, hogy sértve érzik magukat és ezért kell plattform. Gálocsy: Hát ami a sértéseket illeti, joga van azt mondani, hogy a múlt értekezleten ők sértettek meg. Okolicsányi László: Nem lehettek megsértve, mert megígérték azóta már, hogy el fognak jönni. A tót autonómia-tervezetet akartuk tárgyalni és már a múltkori ülésen kijelentette mindenki, hogy — kivétel nélkül — nem helyezkednek erre az álláspontra. Magát a tót autonómia-tervezetet így tehát teljesen elvetették. De aztán közös volt az óhaj, hogy a tót népnek a jogos és a magyar állam érdekeivel összeegyeztethető kívánságai kielégítést nyerjenek, úgy azonban, hogy oly sérelmek ne történhessenek meg, mint ebben a tervezetben. Polyák: Muraközieknek nem voltak soha nemzetiségi törekvéseik, különben is oly kevés a számuk, hogy nem is tudják érvényesíteni ebbeli törekvéseiket. De máskülönben is oly egyek voltak mindig a magyarokkal, hogy nekik legfeljebb az a kérésük volt, hogy alsófokú hivatalokban az ő speciális nyelvükön

08 tudjanak tárgyalni. Gálocsy: Felveti a kérdést, hogy a tót autonómia-tervezet felolvastassék-e avagy sokszorosíttassék? Okolicsányi László: A tervezetet tulajdonképpen Jehlicska dolgozta ki, aki rábírta Bleyert arra, hogy terjessze minisztertanács elé. A tervezet maga olyan, hogy nemcsak a magyarság, de még azok is, akik a magyar állam egységét akarják továbbra is fenntartani, felháborodnak azon. De a tervezetnek van egy indokolása,

69 amelyre mindenki azt mondja, és csak azt mondhatja, hogy nagyon helyes és acceptabilis. Az intézkedések azonban olyanok, melyek tökéletesen megbontják Magyarország egységét. Bleyer január 9-én éjfél után 1 órakor vitte be a minisztertanácsba a tervezetet, ahol annak rövid tartalmát ismertette az indokolást azonban felolvasta. Természetesen az indokolás alapján a miniszterek bólintottak hozzá és elfogadták. Jehlicska erre ki is nyomatta a tervezetet azon megjegyzéssel, hogy az egész kormány, sőt maga a kormányzó úr,

70 József főherceg, Csernoch szintén magukévá tették a javaslatot és az így kinyomtatott tervezetet nagy példányszámban akarta a Felvidéken terjeszteni. Szerencsére idejekoráin megakadályozták ebben. A kormányzó úr Őfőméltósága pedig a leghatározottabban kijelentette, hogy ő a tervezethez hozzájárulását nem adta. (Felolvassa a tervezetet.) Okolicsányi Zoltán: Ez a legádázabb támadás az ország integritása ellen. Mikola: Hallatlan! Erről nekünk tudomásunk nem volt! (Felháborodott közbeszólások egész tömege.) Gálocsy: Ezt a tervezetet hét lakat alatt őrizték és ugyanazt akarták a Ligával csinálni, mint a kormánnyal, a Liga hozzájárulását akarták ti. ehhez szintén kikérni. Bleyer természetesen a tervezetet nem akarta megismertetni, csak általánosságban beszélt róla, és csak jóval később tudták kierőszakolni tőle a tervezetet, és a Liga végrehajtó bizottsága tagjai számára sokszorosították. A tervezet nem a magyarság veszedelme, hanem Magyarország veszedelme. Az ország pokollá változnék, ha a tervezetből törvény lenne. Már68 „Muraközi (medjimurec) nyelv" — helyi horvát dialektus. 69 „Megokolás a tót autonómia alaptervezetéhez." 70 Horthy még a Nemzeti Hadsereg fővezéreként tette magáévá a javaslatot. Ezt kor mányzóvá választása után cáfolta.