Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1987/1988. (Pécs, 1988)

FORRÁSKOZLEMÉNYEK ÉS TANULMÁNYOK A NEMZETISÉGI KÉRDÉSRŐL A 19-20. SZÁZADBAN - Tilkovszky Lóránt: Viták a Területvédő Liga nemzetiségi bizottságában 1920 júliusában

A vita továbbfolytatását egyik fél sem kívánta. A Területvédő Liga nemzetiségi bizottsága júliusi folytatólagos ankétjának Krisztics Sándor és Gálocsy Zsigmond gyorsírásos feljegyzései alapján készült jegyzőkönyveit Gálocsy Árpád 1920. október 16-án megküldte Teleki Pál miniszterelnöknek. A terjedelmes vitaanyag közlésére azért vállalkozunk, mert kitűnően érzékelteti a korabeli egész nemzetiségi politikát, s azt az atmoszférát, amelyben megvitatásra került. A jegyzőkönyvek csatolmányait nem közölhetjük ugyan, de felhasználtuk a kiegészítő és magyarázó jegyzetekhez. Függelékként közzétesszük az autonómiatervezet illetve a leginkább vitatott rendelet szövegét. Arra nem vállalkozhattunk, hogy az ide-oda csapongó szenvedélyes vitában tárgyalt anyagot e bevezetőben kerek, szisztematikus előadás formájában megelőlegezzük. Elégséges is talán néhány olyan munkára hivatkoznunk, amelyek tanulmányozása az olvasó tájékozódását eredményesen segítheti/

1 Külön is felhívnánk a figyelmet egy régebbi alapvető munkára, amely szakszerűen igazít el a nemzetiségi jog és nemzetiségi politika kérdéseiben, a vitában érintett vonatkozásokban is.

5 A Területvédő Liga nemzetiségi bizottságának 1920. július 3-án tartott első ülési jegyzőkönyve Jelen vannak: Gálocsy Árpád, báró Perényi Zsigmond, dr. Eöttevényi Olivér, dr. Okolicsányi László, dr. Okolicsányi Zoltán, Thirring Gusztáv dr., Persay Ferenc, Krisztics Sándor, dr. Kálmán Károly, Dingha Béla, Huber János, Kmoskó Mihály dr., Zsombor Géza, dr. Dvorcsák Győző, Kayser Szilárd, Kutkafalvy Miklós, Mikola Sándor. Kimentették távollétüket Jaczkovics, Müller Kálmán és Steuer György urak. Az ülést Gálocsy Árpád nyitja meg. üdvözli a megjelenteket, vázolja a bizottság tárgyalásának célját. Magyarországon nemzetiségi kérdés nincs. (Közbeszólások, főképpen Huber: van!) Ezt a kérdést magunk között fogjuk megbeszélni. Ezért kértük magunk közé a mélyen tisztelt képviselőit Magyarország nemzetiségeinek. Arra kérem önöket, hogy kifejteni szívesek legyenek, hogyan méltóztatnak ebben a kérdésben gondolkodni. Kmoskó Mihály: Legyen szabad mindenekelőtt ahhoz szólanom hozzá, miszerint ebben az országban nemzetiségi kérdés nem volna. Azt látom, hogy van. Az 1868. XLIV. tc. címe: Nemzetiségi törvény.

6 [gy tehát nemzetiségi kérdés volt, mert törvény is volt róla. Sőt, éppen ennek a törvénynek végre nem hajtása volt az az ok, amely oly irtózatos katasztrófát okozott az országnak. Ennek a törvénynek végre nem hajtása volt az első oka annak, hogy a Felvidék elszakadt, illetve, hogy a cseh okkupáció idején passzivitásban maradt. Hogyha a felső vidéken nem rontják le teljesen a nemzetiségi helyzetet, oda sohasem tehették volna be lábukat a csehek. Az ottani rossz helyzet tette lehetővé, hogy a tótság tűrte a cseh okkupációt anélkül, hogy aktíve maga részt vett volna a fejleményekben. Kénytelen vagyok azt az állítást, hogy nemzetiségi kérdés nem volna, a legerélyesebben visszautasítani. A kérdés a politikában olyan állapot, melyet az emberek tűrhetetlennek találnak, és amelynek megváltoztatása életszükséglet az adott viszonyok között. A magyarországi nemzetiségi kérdés terén a tűrhetetlen állapotot előidézte az iskola és a közigazgatás. Az iskola annyiban, amennyiben politikai szolgálatba állították. Márpedig az iskolának az a célja, hogy a nép lelki szükségleteit elégítse ki, főleg azokat, melyek a megélhetéshez feltétlenül szükségesek. Mikor én a Felvidékről beszélek, saját tudomásom szerint teszem. Az állami iskolákban magyarosítottak.

7 A nép anyanyelvének az iskolákban semmi4 Boros Ferenc: Magyar-csehszlovák kapcsolatok 19Ï8-1921 -ben. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1970.; Juraj Kramer: Iredenta a separatizmus v slovenskej politike 1919-1938. Slovenské vydavatelstvo politickej literatury. Bratislava, 1957.; Soós Katalin: Burgenland az európai politikában 1918-1921. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1971.; Ormos Mária: Padovától Trianonig, 1918-1920. Kossuth Könyvkiadó, Budapest, 1983. 5 Mikó Imre: Nemzetiségi jog és nemzetiségi politika. Minerva Kiadó. Kolozsvár. 1944. 6 Valódi címe: „A nemzetiségi egyenjogúság tárgyában." (Közli Mikó i. m. 501-506. I.) 7 Az egyház által fenntartott iskolákban is, amennyiben államsegélyt vettek igénybe. (Erről a vita további felszólalásaiban szó lesz.)