Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1987/1988. (Pécs, 1988)

FORRÁSKOZLEMÉNYEK ÉS TANULMÁNYOK A NEMZETISÉGI KÉRDÉSRŐL A 19-20. SZÁZADBAN - Nagy Imre Gábor: Adalékok Mohács nemzetiségeinek nyelvhasználatához a 19. század második felében

ADALÉKOK MOHÁCS NEMZETISÉGEINEK NYELVHASZNÁLATÁHOZ A 19. SZÁZAD MÁSODIK FELÉBEN NAGY IMRE GÁBOR Mohács népességének nemzetiségi megoszlását a hivatalos statisztika alapján Baranya Margit vizsgálta meg a ,,Mohács népességének fejlődése és gazdasági helyzete a XIX. század második felében" című tanulmányában.

1 Ezt némileg összevonva és kiegészítve a túloldali táblázat mutatja be. A népességnövekedés Baranya Margit szerint elsősorban a természetes szaporodás következménye. Ha ez igaz, akkor a magyarság arányának növekedésében (55,2%-ról 61%-ra) mindenképpen szerepet kellene játszania az asszimilációnak is. Véleményem szerint az 50 év alatti 5,8%-os lakosságnövekedés elsősorban a nagyarányú bevándorlás következménye, ugyanis a források többsége alacsony népszaporulatról beszél. így pl. Erdősi Ferenc és Lehmann Antal Mohács földrajza c. művükben.

2 A Mohács és Vidéke azt írta az 1890-es népszámláláskor, hogy a 10 év alatti szaporodás 2061 fő, vagyis 16,6%-os. Ez a szaporodás azonban csak látszólagos, mert az 1880. évi népszámláláskor az ügynökök nem jártak a szigeten és a szőlőhegyen, hanem az ott lakókat rendelték be a városházára, el lehet képzelni, hogy hányan maradtak ki. A szaporodás a közegészségi és köztisztasági viszonyok miatt nem túl kedvező.

3 Az 1900. évi népszámláláskor a 10 évi 1690 fős lakosságnövekedésről a Mohács és Vidéke megállapította, hogy a szaporulat teljesen a bevándorlásból adódott. A szigeten pl. 700-ról 1900-ra emelkedett a lélekszám, másrészt a téglagyári munkások létszáma növekedett meg jelentősen.

4 A betelepülők pontos létszámáról, nemzetiségi megoszlásáról a kevés forrás miatt nem lehet pontos adatot hozni. Feltehető, hogy a magyar és német anyanyelvűek száma és aránya a bevándorlással növekedett meg a századfordulón. Másrészt pedig Mohács esetében okkal lehetett arra gondolni, hogy a hivatalos statisztika elfogult a nemzetiségek rovására. Egészen bizonyos, hogy az 1900. évi népszámlálás 2793 főnyi „egyéb" kategóriája a délszláv népességet jelöli. Ezt bizonyítja az is, hogy a főispáni hivatal csak az 1900-as népszámlálás adatainak módosításával mutathatott ki 3358 horvátot 1907-es statisztikájában. A megadott nál azonban lehetett a délszláv lakosság lényegesen több is. 1 Baranya Margit: Mohács népességének fejlődése és gazdasági helyzete a XIX. század második felében. = Baranyai Helytörténetírás 1976. Pécs, 1976. Szerk.: Szita L. 153-155. p. 2 Erdősi Ferenc—

Lehmann Antal: Mohács földrajza. Mohács, 1974. 93., 371. p. 3 A népszámlálás = Mohács és Vidéke, 1891. jan. 18. (2-3.) p. 4 Népszámlálás Mohácson — Mohács és Vidéke (a továbbiakban MV.) 1901. jan. 20. 5. p.