Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1987/1988. (Pécs, 1988)

FORRÁSKOZLEMÉNYEK ÉS TANULMÁNYOK A NEMZETISÉGI KÉRDÉSRŐL A 19-20. SZÁZADBAN - Solymár Imre—Szőts Zoltán: Források a bukovinai székelyek történetének tanulmányozásához (II. rész)

fogadták Bem betörésének hírét. A moldvaiak többsége elégedetlen volt a fennálló uralommal, ugyanakkor azonban a kilátásba helyezett „török protektorság" nem csábította őket. A román parasztság megadással hordozta a jármot. Az őshonos, illetve bevándorolt csángó-magyar-székely elem pedig sokkal kisebb lélekszámú volt, hogysem a felkelést sikerre vihette volna.

53 Másnap Bem egy kisebb egységet visszahagyva, visszatért Erdélybe. Tartós sikerre nem volt remény. Bem eredeti céljai közül végül is csak egy lényegeset valósított meg: visszavonulásra késztette a Maros völgyében nyugat felé előretörő, Lüders vezette orosz csapatokat. Az oroszok moldvai utánpótlási vonalát elvágni nem tudta, viszont zavart keltett közöttük. Győzelmeivel pedig csapatai harci értékét növelte. Felkelést nem robbantott ki, a török támogatást sem sikerült elnyernie.

5/1 Győzelmeinek emlékét megőrizték a moldvai magyarok, még száz év múltán is emlegették a „magyarok betörését".

55 A szabadságharc utáni évtizedben. A kapcsolatfelvétel A szabadságharc után a bukovinai magyarok reményei is szertefoszlottak. Nyereségük: a jobbágyság eltörlése, mely a túlnépesedett, kamarai és más nagybirtokok közé ékelt falvak lakossága számára is javulást hoz. A földnélküli paraszti rétegeik helyzetén keveset változtatott, hasznot csak töredék kisebbségük, a gazdagparaszti elemek húztak. Bukovina kórház a harc sebesültjei, büntetésvégrehajtási terület a kényszersorozott magyar honvédeknek, száműzötteknek, menedékhely a bujdosóknak.

50 Két évvel Világos után változások érlelődtek a monarchiában. A nyílt abszolutizmus nem tartható fenn huzamosabb ideig. Amikor Ferencz József utazásokat tesz a birodalmon belül, 1851 októberében Bukovinába is eljut. Megfordul Hadikfalván, Andrásfalván. Segélyt ad az épülő andrásfalvi templom felszenteléséhez. Radóczon és Csernovitzban a király számára szervezett „kulturális programban" a bukovinai magyarok is táncolnak előtte.

57 Az 1851. december 31-i Szilveszteri Pátens érvényteleníti az Olmützi Alkotmányt, így megfosztja Bukovinát is alkotmányától. Nem érinti azonban önállóságát, megmarad koronaországnak, hercegségként.

58 A Bach-korszak idején először a református egyház érdeklődése fordult a Kárpátokon kívüli magyarság felé. A 48-as emigránsok egy része Havasföldön lelt menedéket. Az itteni református magyar misszió, Dimény József, Koós Ferenc misszionáriusok jelentős eredményeket értek el.

59 A katolikus Moldvára nem terjedt ki a működésük. 33 Kővári László, 1861. 254. oldal, Gracza György, 1898. V. kötet, 604. oldal, Kovács Endre, 1979. 296. oldal. 54 Kovács Endre, 1979. 296. oldal, Gyalókay Jenő, 1918. 251-252. oldal. 35 Domonkos Pál Péter, 1931. 104. oldal. ;,G A tömösi szoros hős védője, Kiss Sándor ezredes több sebből vérezve esik orosz fogságba. A csernoviczi hadikórházban lesz öngyilkos, feltépve sebei kötelékeit. Halálát sokan megemlítik, legenda fonódik személye köré. Lásd: Kővári László, 1861. 243. oldal, Horváth Mihály, 1865. III. kötet, 310. oldal stb. 57 Sántha Alajos, 1942. 84. oldal. 58 1853-ban Bukovina levált Galíciáról, teljesen független tartománnyá vált, Csernovitz székhellyel. 59 Mikecs László, 1941. 107. és 216. oldal.