Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1987/1988. (Pécs, 1988)

FORRÁSKOZLEMÉNYEK ÉS TANULMÁNYOK A NEMZETISÉGI KÉRDÉSRŐL A 19-20. SZÁZADBAN - Solymár Imre—Szőts Zoltán: Források a bukovinai székelyek történetének tanulmányozásához (II. rész)

Az oroszok moldvai betörése, az osztrák—magyar viszony kiéleződése, a honvédelem megszervezése egy időre háttérbe szorítják a telepítés kérdését is. Bár mindkét ház elfogadja, a király a pénzügyi és hadügyi javaslatokkal együtt ezt sem szentesíti. A délvidéki felkelés, s az ottani állandó hadiállapot miatt egyébként sem tudták volna lebonyolítani.

39 A liberális nemesség, a radikális nemesek egyértelműen a nemzet „erősítése, védelme" érdekében támogatták a székelyek, illetve a bukovinai és moldvai magyarok át-, illetve hazatelepítését. ínséges paraszti helyzetüket csak a paraszti származású Táncsics Mihály látta meg, aki a népképviseleti országgyűlésre mint a négy paraszti képviselő egyike került be, a siklósiak követeként. Táncsics egyúttal lapszerkesztő, publicista is. „Politikai hitvallásom" című röpiratában követelte például a feudális maradványok teljes eltörlését, minden földesúri előjog felszámolását. Követelte a hazaárulók földjének felosztását a magyar zsellérek és önkéntes parasztkatonák számára. A státus földjei mellett igénybe vette volna az egyházi birtokokat is a túlnépesedett Székelyföld, a moldvai és oláhországi magyarok áthozatala, földhözjuttatása érdekében.

40 Bem terve a csángó-magyarok csatasorba állítására A magyar országgyűlés a magyarság megerősítésére telepítette volna vissza a bukovinai székelyeket és a moldvai magyarokat. Táncsics sanyarú paraszti sorsukat jobbítaná. Merőben más koncepciója van Bem Józsefnek, aki mint az erdélyi hadsereg fővezére számít reájuk, katonaként. Azzal egyidejűleg, hogy a diadalmas 1849-es tavasz után tervek születtek a háború Galíciába, Bukovinába, a Dunafejedelemségekbe való áthelyezésére.

41 Különös aktualitást adott mindennek a fenyegető orosz betörés. Dembinszky altábornagy galíciai betörésének tervét Kossuth Lajos először támogatta, 1849 áprilisában a Kassán állomásozó nyolc-tízezer fős új hadsereget a lengyel tábornok parancsnoksága alá helyezte. Dembinszky jelentős összeget kért, közben Kossuth — meggyőződve a terv kivihetetlenségéről csak 80 ezer forintot utalt ki. A további küldemény minden sürgetés ellenére elmaradt. A kormány attól félt, hogy a diverzió ürügyként szolgálhat az oroszok inváziójára.

42 Bem sem helyeselte ezt a tervet. Meg is írja Dembinszkynek: ,,A kormányzó úgymond — azzal a kérdéssel tisztelt meg: nem volna-e előnyös betörni Bukovinába?" Ha nincs megfelelő átütő erő a támadásban — mondja Bem - az Galícia számára katasztrófát jelentene, a lengyel nemességet lemészároltatnánk a parasztsággal.

43 1849 júliusában kiderült, hogy az erdélyi hadsereg helyzete kilátástalan a rátörő orosz-osztrák túlerővel szemben. Mi vezethette Bemet a havasalföldi-moldvai betörés tervének felújítására?

44 Szilágyi Sándor szerint Bem - mivel a magyar39 Beér János, 1954. 52. oldal. 40 Táncsics lapja, a „Munkások Újsága". 1848. július 9-i számában jelent meg „Politikai hitvallásom" c. írása. Táncsics Mihály, 1957. — Lásd még: Andics Erzsébet, 1981. I. kötet, 68. oldal. 41 Gyalókay Jenő, 1918. 237. oldal. 42 Beér János, 1954. 408-409. oldal, Horváth Mihály, 1985. III. kötet, 90. oldal. 43 Gracia György, 1898. V. kötet, 470-471. oldal. 44 Június közepe táján a határ mentén betörésre készen állottak Bukovinában, Moldva és Oláhországban 52 795 fő, kevés híján kétszer annyian, mint amennyi Bemnek szétszórtan a rendelkezésére állt. Lásd: Breit József, 1930. III. kötet, 156. oldal.