Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1987/1988. (Pécs, 1988)

FORRÁSKOZLEMÉNYEK ÉS TANULMÁNYOK A NEMZETISÉGI KÉRDÉSRŐL A 19-20. SZÁZADBAN - Sarosácz György: Földesúr, robot, jobbágyterhek, jobbágysorsok a Pécs környéki bosnyákoknál

Mohácsra, pedig az egész évi fuvaroknak már eleget tettek. Kifogásolják, hogy a szállásuk nem volt megfelelő, a fuvart pedig olyan időben rendelték el, amikor a takarmánynak szűkében voltak. Kérik, hogy a fuvart az uradalom pénzben fizesse meg.

25 A tiszttartó elismerte, hogy kötelezettségüket erre az évre teljesítették, de a készpénz helyett csak három és fél nap igásrobotot jegyeztek fel a javukra.

26 A legtöbb súrlódás az igásrobot megrövidítéséből adódott: az átaiakat Bolyba rendelték, onnan gabonát vittek Pécsre: 4 nap helyett csak 3-ról kaptak cédulát. A szőkédiek egész nap fát hordtak az erdőből és nem számolták el két napi robotnak sem.

27 Az erdei fuvarok száma tűzifában magas volt: 1838-ban Áta községé 69, Szőkédé 126 kocsi.

28 Ha az elvégzett munkáról írást kértek, gyakran megtagadták. A pellérdi jegyző a ,,robotfüzeteket" magánál tartotta, amikor azt a kökényiek kérték tőle, illetlen szavakkal („Baszom a szar hiteteket") szidta őket: „minek nektek könyv, nem értitek azt."

29 De tudunk olyan esetről is, amikor Siklósácz Mikola szőkédi lakos nem kapta meg a „robot céduláját, bottal felfegyverkezve" behatolt az uradalmi hajdú házába és azt erőszakkal elvitte tőle.

36 A feljelentésben az áll, hogy a nevezett személy engedély nélkül, idő előtt a munkáról hazament. A pontos időpontot nem közli. Feltételezhető, hogy az a naplemente előtt nem történt meg. Hány ki nem adott robotcéduláról nincs feljegyzés, azt nem tudni. A hajdúk gyakran viszszaéltek a beosztásukkal, és a jobbágyok teljesen ki voltak nekik szolgáltatva. Nem egy esetben megvesztegetéssel próbáltak magukon könnyíteni, amiről a megye azt írta: „a jobbágyok ajándékot visznek az uradalmi tisztviselőnek, ezzel maguktól elvonják, amire nagy szükségük lenne, amazok viszont ettől nem gazdagodnak meg".

31 A túlkapások ellen a földesúr semmilyen intézkedést nem tett. Egyetlen adatunk van, amely szerint a bólyi uradalom a hajdúkat csak megintette, mert a kijelölt helyen a robotot végző jobbágyokat nem írták össze.

32 A „gyalogrobot" körül is sok panasz merült fel. Ezek többsége abból adódott, hogy a munkák beütemezése rendkívül aránytalan volt, másrészt pedig az uradalom nem sokat törődött, hogy mi lesz a falvak paraszti gazdálkodásával. Miután adva volt az ingyenes munkaerő, elsősorban annak teljes kihasználásán munkálkodott. A bólyi uradalom községei számára külön körlevelet adott ki, hogy a munkaerő hiányán könnyítsen. Szerintük a „jobbágyok húzzák-halasztják a robotot, a legnagyobb munkaidőben sem hajlandók megjelenni, ezáltal tetemes károkat okoznak". Ezért úgy döntött, hogy azok a jobbágyok, akik a tartozó robotjukat a kirendelt napon nem hajlandók teljesíteni, helyettük napszámosokat vesznek fel és velük fizettetik ki a munkabérüket: büntetésül pedig egy-egy nap robotot vetnek ki rájuk.

33 Az uradalom az urbárium ellenére az év végén a le nem dolgozott robotot nem törölte el, hanem azt átvitték a következő esztendőre és a jobbágyaikkal ledolgoztatták. Külön listát vezettek róla: Szőkéd 1817-ben 515 robotnappal maradt adós. Ebből Siklósácz Márkónak 159, Kobolár Mátónak 105, Klobucsár Gyúrónak 51 nap tartozása van, Átának 1836-ban 36 nap, Szőkéden mind25 BmL Ai. 3888/1841. 20 BmL Ai. 2401/1841. 27 BmL Bu. 24. 1470. 28 BmL Bu. 163. 20 BmL Ai. 773/1824. :,

° BmL Bu. 3. 31 BmL Ai. 2410/1824. 32 BmL Bu. 165. 2689. 33 BmL Bu. 3. 1059.