Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1987/1988. (Pécs, 1988)

TANULMÁNYOK BARANYA TÁRSADALMI ÉS POLITIKAI TÖRTÉNETÉRŐL A 16-20. SZÁZADBAN - Béli Gábor: A vármegyei önkormányzat újjáéledése Baranyában a török kiűzése után (1693-1703)

Az adószedő védelme és az adóztatás rendjének megóvása érdekében, a viszszaélések elkerülése végett azt is elrendelték az 1701-ben alkotott szabályokban, hogy ,,. . . ha a vármegyei tisztek valamelyike, azaz bárki más az adószedő előtt végül is színlelve valamely beszedésekbe bocsátkozna, az egész vármegye színe előtt, a mágnások küldötteinek jelenlétében az összegről számot adni köteles és arra rákényszerítendő legyen"

62

. A vármegyei szabályokban is szereplő adószedői számadások közül 1703 végéig csak egy számadás maradt fenn, a vármegye 1701. évi jegyzőkönyveiben, mely számadás az 1ő99'1700-as esztendő adóügyeiről készült. (A számadások 1705-től folyamatosan megvannak.) Az adószedői számadások (rationes perceptorales) a vármegyére kirótt évi adók mennyiségét, az adók uradalmankénti felosztását és az adószedő által kifizetett összegeket tartalmazzák. Az uradalmaktól beszedett adókat, az esetleges elengedésekkel együtt egy összegben tüntették fel. A kifizetéseket és a kiadásokat (erogationes) tételenként, az összegeket átvevő személyeket megnevezve, az átvételkor kiállított nyugták számának feltüntetésével jegyezték fel az adószedők. Az egyes összegek kifizetését a közgyűlésen rendelték el vagy a vármegye alispánja és jegyzője tett erre vonatkozóan rendelkezéseket. A vármegye pénztárába befolyt összegeket is az adószedő kezelte, aki egyben a vármegyei pénztár kezelését is elláta adószedői hivatala mellett. A vármegye szervezte és irányította (legtöbbnyire a kormányszékek rendelésére) a területén fekvő és átmenő utak, hidak javítási munkálatait, a háború okozta károk helyreállítását, továbbá az erődítési és erődítményfelszámolási munkálatokat. A vármegye úthálózata és hidjai a török háborúk következtében jórészt tönkrementek és elpusztultak, kijavításukhoz, helyreállításukhoz jelentős katonai és gazdasági érdekek fűződtek. Az újjászerveződő vármegyék, így Baranya vármegye is, a századfordulót követően kezdik meg erőteljesebben a károk helyreállítását. Baranya vármegyében 1702-ben rendelték el az összes javításra szoruló híd öszszeírását. Az összeírást a szolgabírók készítették el járásonként. A munkálatokkal kapcsolatos terhek felosztását az 1702. febr. 7-8-án tartott közgyűlésen határozták meg, oly módon, hogy egyes községeket jelöltek ki a hidak felújítására

63

. A javí02 BmL. vm. jkv. Prot. 1701 Art. 39. (stat.) 03 BmL. vm .jkv. Prot. 1702 Art. 100., 101.: 1702. febr. 4-én Pécsen a tek. vármegye közgyűlésén jelenlévő nagytiszteletű pécsi nagyprépost úr, hasonlóan a nemes és nemzetes alispán úr, más vármegyei és uradalmi tiszt urak a következőket határozták: A pécsi járásban: A szent gali híd javítására a nyugati oldalról Helesfa, Dinyeberk, Beczefa, Szent Eőrsébet, Kis Peterd, Nagy Peterd, Bottyka, Nagy Vagy, Csonkamindszent, Kacsota, Szent Gyenes, Katádfa, Ránodfa, Denczháza, Büdősfa, Szent Mihálfa a szigeti kerületből (kamarai kerület); Iván, Kápolna, Kis Csán, Zaláta, Hirics, Kakicz, Haraszti, Samod, Bogdáfa, Vaiszlo a sellyei kerületből a szent gali híd kijavítására a keleti oldalról Biczird, Szent Gál, Szent Iván, Ronádfa, Somon, Meczke, Monoskor, Gilvánfa, Kistelek, Kis Aszonfa, Ozd, Tésen, Rúgasd, Kőkin, Szilvás, Szűke, Regénye, Bosta, Nimethy, Szalántha, Tengerin, Baxa, Gadán, Pázdán, Arányos, Pellérd, Koáczena, Rákos, Bános, Urffy, Szentkatalina, Bodolya, Bakocza, Bisztricze, Szent György, Farkasfa, Mindszent, Kishaimás járulnak hozzá, a bagothai híd kijavításához Velin, Varján, Gerdy, Zok; a szentkirali hídhoz maga Szent Ki rá I ; a tárcsái hídhoz Boda; a bakonyai hídhoz Bakonya, Tőtős, Küvágó; a Cserkút alatt lévő híd kijavításához Cserkút, Szőlős és Patacz; a bodoni hídhoz Ovczard, Bodony, Szent Márton, Egerszegh, Tengerin;