Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1987/1988. (Pécs, 1988)

TANULMÁNYOK BARANYA TÁRSADALMI ÉS POLITIKAI TÖRTÉNETÉRŐL A 16-20. SZÁZADBAN - Béli Gábor: A vármegyei önkormányzat újjáéledése Baranyában a török kiűzése után (1693-1703)

ra), az egyes uradalmakra megállapított mennyiségre, de a vármegye által elvégzett és elkészített összeírásokra is ellentmondhattak, tiltakozhattak. Ellentmondással nemcsak a felosztáskor, hanem az azt követő további megyegyűléseken is élhettek az arra jogosítottak. Az összeírásokra érdekes módon nem az uradalmi tisztek, hanem az illetékes szolgabírák tiltakoztak elsősorban, így 1701-ben Batthyány Ádám nevében Polyák János, Esterházy Pál nevében Hapsz György, Savoya Eugen nevében Karácsony István főszolgabírók

57

. Az adóterhek enyhítését, leszállítását az uradalmi tisztek megfelelő indokok előadásával kérhették, például 1701-ben Batthyány Ádám képviselője 122 dika enyhítést kért, mivel az uradalomból az összeírás elkészítése után számosan elköltöztek

58

. Egyes enyhítési okokat a vármegye szabályaiban is megjelölt: ,,Ha a vármegye települései vagy annak részei az időjárás, tudniillik annak nagy szeszélyessége, nemkülönben a tüzeknek pusztítása és a vizeknek nagy áradása miatt elpusztulnának vagy megkárosodnának, a vármegye ezt méltányolja és ezeket figyelembevéve azokat megsegíti"

59

. Ennek megfelelően 1703-ban Siklós egy részének leégése miatt a rá eső terheket 30 forinttal enyhítették, ugyancsak ebben az évben Oszriszo terheinek egy részét is leszállították szintén tűz okozta károk miatt (ez utóbbi esetben az enyhítés mértékét nem tüntették fel a jegyzőkönyvben)

60

. Az enyhítés mértékét az okozott, bekövetkezett károk felmérésével állapították meg, mely felmérést, vizsgálatot az illetékes főszolgabírók végezték el. Az adóztatással kapcsolatos adminisztratív tevékenységet a vármegye adószedője látta el. Adószedő működésére már 1693-tól találunk adatokat Baranya megyében. Az adószedő személyére, kötelezettségeire vonatkozóan a vármegye 1701-ben alkot szabályokat: „Választasson közös tetszéssel egy adószedő, egy birtokos nemes (benepossessionatus), aki ilyen hivatal ellátására alkalmas, aki a vármegye összes jövedelmeit beszedni és minden esztendőben a mágnások és a nemesek küldötteinek és tisztjeinek jelenlétében az összes adókról számot adni tartozzon, aki mindaddig, amíg elégséges számadást nem ad, nem nyugodhat"

61

. Ennek értelmében a számadás előterjesztése nemcsak közgyűlésen, hanem részgyűlésen is megtörténhetett, illetve minden olyan gyűlésen, ahol az uradalmak és a nemesek képviselői jelen voltak. BmL. vm. jkv. Prot. 1703 Art. 194.: Az 1703-ban készített limitatio: 1 lakos = 2 forint 1 zsellér vagy a lakos házastársa = 1 forint 1 ló =1 forint 1 ökör = 1 forint 1 sertés = 50 dénár 1 borjú = 30 dénár 1 juh, 1 kecske, 1 urna bor, kila búza és rozsiill. 1 évi malomjövedelem egyformán — 10 dénár 1 kila árpa, kukorica, köles, tönköly, zab, kas méh külön-külön = 5 dénár 1 ártány = 15 dénár „A újonnan települtek vagyonuk felében taksáitatnak" 57 BmL. vm. jkv. Prot. 1701 Art. 58., 67. 58 BmL. vm. jkv. Prot. 1701 Art. 62. 59 BmL. vm. jkv. Prot. 1701 Art. 41. (stat.) 60 BmL. vm. jkv. Prot. 1703 Art. 195., 218. 61 BmL. vm. jkv. Prot. 1701 Art. 35. (stat.)