Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1987/1988. (Pécs, 1988)

FORRÁSKOZLEMÉNYEK ÉS TANULMÁNYOK A NEMZETISÉGI KÉRDÉSRŐL A 19-20. SZÁZADBAN - Timár György: A Duna-Drávaszög népesedéstörténete

mai Baranyai és Duna—Dráva szögi katolikus délszlávok ideköltözése számos hullámban, és legminimálisabb számítás szerint is másfél évszázadig (1570-1720), de inkább ennél lényegesen hosszabb ideig tartott. Nem egységes terv szerint, hanem hol saját elhatározásból, hol hívásra, hol kényszerűségből. Elképzelhetetlen, hogy ez alatt a valószínűtlenül hosszú idő alatt mindvégig ugyanazon egy, egységes délszláv népcsoporthoz tartozó etnikum tagjai telepedtek volna le vidékünkön, például azokban a falvakban, ahol a „Dráva menti" sokácok élnek. A 18. századi összeírások is e mellett tanúskodnak. Véleményem szerint az a katolikus délszláv etnikum, mely ma a Duna —Dráva szögében él, vagy akár Baranya, Somogy stb. lakója, az elmúlt századok folyamán itt alakult ki, és csakis itt alakulhatott ki. Az egyes vidékek dominánssá vált népcsoportjai maguk is formálódtak, amíg magukba olvasztották a letelepedésük helyén talált, vagy később közéjük sodródott rokon etnimukot. Erre mutat, hogy a kutatók csoportokra, alcsoportokra kényszerültek tagolni a vidékünkön élő délszlávságot. A különböző délszláv etnikumra utaló népnevek használatában megnyilvánuló ingadozás hátterében ezt a történelmi-etnikai tényt is észre kell vennünk. * * * A múlt század népesedéstörténetének feldolgozásához jelentős forrás a püspökségek által szerkesztett egyházi Schematismusok sorozata. A plébániákon működő papság jelentései alapján évente, vagy kétévente jelentették meg nyomtatásban. E kiadványsorozat jelentősége az, hogy falvanként, sőt pusztánként közli a lakók számát vallásuk szerinti részletezéssel. A Pécsett, az 1830-as években kiadott Schematismusokban a katolikus vallásúaknál a nyelvhasználat is szerepel a kimutatásban. A nem katolikusokról nyelvi kimutatás ugyan nem készült, mégis tudjuk a következőket: a református vallásúak szinte kivétel nélkül magyarok, az evangélikus vallásúak pedig németek. A görögkeleti ortodox vallásúak zömmel szerbek, de akad közöttük cigány, és a régi görög kereskedők többnyire már aszszimilálódott leszármazottja is. A katolikus cigányokat ugyancsak nyelvhasználatuk szerint sorolták be a magyar ill. a horvát (illyr) nyelvűek közé. 9. táblázat A Duna—Drávaszög népessége 1839-ben a pécsi egyházmegyei Schematismus adatai alapján Katolikusok X jlikus latus c 0) magyar német horvát Ortod< Evange Reforn Zsidó össze: Albertfalu 457 457 Baán 36 1071 8 692 2 13 9 1823 Baranyavár 17 40 1358 10 5 — — 1430 Buszeklicza 4 2 5 — — — — 11 Lakk 104 80 6 45 3 4 — 245 Battina 383 384 560 6 — 2 — 1335 Bellye 75 450 4 — 6 615 — 1150 Metze — — — 6 — 12 — 18 Benge — 37 358 6 — — — 401 Bodollya 41 40 339 4 — 12 — 436 Csibogád 3 3 — — — — — 6